A jelenleginél erősebb védelmet kaphatnak a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer- feldolgozók az Európai Parlament tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal foglalkozó állásfoglalása következményeként – állítja a magyar élelmiszerbiztonsági hatóság. Ebben egyebek mellett uniós szintű keretszabályozást, az átlátható árképzés biztosítását és visszatartó erejű szankciókat javasolnak.

Magyar javaslatra került fel a tisztességtelen gyakorlatok listájára a beszerzési, illetve előállítási költség alatti áron történő értékesítés tilalma – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). A tisztességtelen forgalmazói gyakorlatok a kereskedelem számos területén előfordulnak, amibe az élelmiszerlánc különböző szintjei is beletartoznak, és az Európai Parlament (EP) állásfoglalása szerint a nemzetközi szinten eddig megtett lépések nem elegendőek a probléma kezeléséhez. Uniós szintű keretszabályozásra van szükség, ami biztosítja a termelők és vásárlók számára a tisztességes értékesítési és vásárlási feltételeket.

Az EP felkérte az Európai Bizottságot egy, a nemzeti hatóságokat összehangoló hálózat létrehozására. Állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása érdekében egységes, önálló szabályozásra van szükség az unióban – idézte fel a NÉBIH.

Az EP állásfoglalásában javaslatot tett a tisztességtelen és tisztességes gyakorlatok példáit bemutató lista bővítésre. Megerősítették, hogy az árképzésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, az eladási árban megjelenítve az elsődleges termelők által hozzáadott értéket is. Kitértek arra is, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet a saját márkák ipari márkákkal szembeni versenyére. Az EP álláspontja szerint erősíteni kell a szakmai szervezetek részvételét a kivizsgálások kezdeményezésében, és hangsúlyozták azt is, hogy a végrehajtási szerveknek visszatartó erejű intézkedéseket és szankciókat kell alkalmazniuk.

Magyarországon 2010. január 1-je óta hatályos a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény, ami alapján ezt a területet a NÉBIH felügyeli. Az egész országban végeznek ellenőrzéseket és már jelenleg is az EP elvárásainak megfelelő szabályozási, szankcionálási megközelítést alkalmazzák.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...