Gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben eredményesen megtelepíthető madárfajokat vizsgáltak a Debreceni Egyetem (DE) hallgatói – közölte az egyetem sajtóirodája. Vizsgálatok igazolták, hogy a terméseredményekben is növekedés mutatkozott, mert a madarak elfogyasztották a rovarkártevőket.

Juhász Lajos, a természetvédelmi állattani és vadgazdálkodási tanszék vezetője emlékezetett rá: az egészséges táplálkozásban fontos szerepe van a káros anyagoktól mentes élelmiszereknek, köztük a vegyszermentes gyümölcsöknek.  Az integrált gyümölcstermesztés a keleti országrészben kiemelt jelentőségű: a rovarok elleni folyamatos, kémiai szerekkel történő védekezés mellett nem elhanyagolható a biológiai védekezés, aminek az alkalmazása az Agrár-környezetgazdálkodási Programban (AKG) a termelőknek kötelezően előírt feltétel – mutatott rá a szakember.

Hozzátette: a hagyományos madárvédelem hazánkban már több mint egy évszázada alkalmazott módszer, ami napjainkban egyre nagyobb teret kap a gyümölcstermesztési rendszerekben. Az AKG-területeken hektáronként hat mesterséges madárodú kihelyezése kötelező, amelyekben a megtelepedő madarak a környezetbarát gazdálkodás letéteményesei lehetnek.

Juhász Lajos kitért arra, hogy irányításával a Debreceni Egyetemen az utóbbi években több olyan szak- és diplomadolgozat született, amelyek a gyümölcsösökben vagy szőlőültetvényekben eredményesen megtelepíthető madárfajok állományával foglalkoztak. Tóth Enikő természetvédelmi mérnökhallgató például négy szabolcsi almaültetvényben kihelyezett, mesterséges fészekodvakban megjelenő madárfajok állományát kísérte figyelemmel három éven keresztül. Összességében csaknem 30 hektár kiterjedésű, idősebb és fiatal almaültetvényben helyezett ki odúkat, amelyekben már az első évben több madárfaj telepedett meg: mezei veréb, széncinege és nyaktekercs.

Egy másik vizsgálatban a Nyírbátor melletti meggyes és almaültetvényben kihelyezett odúkban a fenti fajok mellett seregély, búbos banka, sőt erdei fülesbagoly is gyarapította a költő madarak számát. A táplálékvizsgálatok igazolták, hogy az intenzív gyümölcsösökben is nagy jelentőségűek a madarak, mert az általuk elfogyasztott rovarok mennyisége a terméseredményekben növekedést mutatott.

Neményi Zsolt természetvédelmi mérnökhallgató az ófehértói kerteket vizsgálta több éven át. A háztáji kiskertekben számos felmérési módszerrel 46 madárfaj előfordulását igazolta, amelyek döntő része rovarevő, azaz a kerttulajdonosok munkáját segítő madár.

A gyümölcsösökben kihelyezett madárodúk csak akkor segítik a madarak megtelepedését és ezzel együtt a gazdának nyújtott „ökológiai szolgáltatást”, ha azokat évente rendszeresen karbantartják. Tapasztalataink szerint azonban erre nem minden ültetvényben kerül sor, sőt az odúk kihelyezése sem mindig megfelelő. Olykor az ezekben megtelepedő madarakat sem ismerik fel, vagy például a gyümölcsösökben gyakran megjelenő mezei verebet nem nézik jó szemmel, pedig ez a faj az egyik legszorgalmasabb rovarpusztító – magyarázta Juhász Lajos az MTI-nek.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...