Miközben ötször annyi kereskedelmi pálinkafőzde van Magyarországon, mint egy évtizede, a házi pálinkafőzés miatt a minőségi termékek fogyasztása harmadával, termelésük pedig háromnegyedével zuhant le néhány év alatt.

Az ezredforduló után újjáéledő magyar pálinkakultúra 2003 táján még nagyjából 20-30 komolyabb kereskedelmi főzdét és palackozót tartott el, mára az ilyen minőségi italokat előállító kisebb-nagyobb cégek száma a 120-at is meghaladja. A nevesebb pálinkákat az igényes vevőkör, a céges ajándékcsomagok összeállítói és a felkapott vendéglátóhelyek egyaránt felfedezték maguknak – a divat nyomán sokáig ígéretesnek tűnő pálinkaágazat azonban évek óta komoly problémákkal küzd – írja a vg.hu.

A kereslet utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt a szereplők a készleteiket bocsátják áruba, részben azért is, mert nincs jövőképük. Utóbbi nem véletlen: a jó minőségű kereskedelmi pálinkák fogyasztása 2010, vagyis a házi főzés legalizálása óta mintegy harmadával esett vissza. A csökkenő kereslet, illetve részben a tavalyi gyenge gyümölcstermés miatt a pálinkagyártók a korábban felhalmozott készleteiket veszik elő, ezért az új termékek főzése még drámaibb mértékben csökkent. A kereskedelmi főzdék, tehát a márkás, palackozott, minőségi pálinkákat előállító, zömmel családi cégek termelése negyedére esett vissza 2010 óta.

Először a válság okozta fogyasztáscsökkenés, majd a házi pálinkafőzés engedélyezése és elterjedése fogta vissza a jó minőségű kereskedelmi pálinkák forgalmát – mondta el a Világgazdaságnak ifj. Szicsek János. A Szicsek Pálinkafőzde Kft. ügyvezetője szerint az sem használt a pálinkafőzdéknek, hogy a céges reprezentatív ajándékok a jogszabályok változása miatt már jóval többe kerülnének az ilyeneket adó vállalkozásoknak. „Ez a korábban jellemző céges vásárlásokat gyakorlatilag lenullázta” – fogalmazott Szicsek. A nívósabb kereskedelmi pálinkák vásárlása manapság még leginkább az ajándékozási szezonban jellemző, vagyis karácsonyra, szilveszterre, esetleg húsvétra vesznek és ajándékoznak a vásárlók pálinkát – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A hazai piac szűkülése mellett ifj. Szicsek János szerint a házi pálinkafőzés egy negatív szemléletbeli változást is elindított: „Elterjedt, hogy kizárólag az otthon főzött pálinka jó, de szerintem házilag és üzemekben is egyaránt lehet kiváló pálinkát főzni, ha körültekintően járunk el.”

Ebben a helyzetben a zsugorodó magyar piac ellensúlyozására a professzionális magyarországi főzdék javarészt az exportban látják a kiutat. „Szlovákiában és Romániában meglehetősen jó eladásaink vannak, igaz, ezekben az országokban az árérzékenység még erősebb sok esetben, mint a minőség iránti igény. Emellett jelen vagyunk az Egyesült Királyságban, Írországban, Belgiumban és Németországban, valamint Kanadában is” – számolt be Szicsek, aki szerint példájuk nem egyedülálló, az ágazat több szereplője is a külpiacok felé nyit. A pálinka exportjának bővítése ugyanakkor lassú folyamat, hiszen a külföldön sokfelé ismeretlen vagy sok esetben félreismert italt sok kóstoltatással és jelentős marketinggel lehet csak bevezetni a piacokra.

A korlátozott mennyiségű házi pálinkafőzés legalizálása a második Orbán-kormány egyik első lépése volt 2010-ben. Bár az engedélyezés számos kritikát kapott belföldön és az EU-ban egyaránt, a kormányzati szereplők többször nyíltan kiálltak mellette. Az Európai Bizottság ezt követően 2013 februárjában határozott úgy, hogy a luxembourgi uniós bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. Brüsszel azért indított kötelezettségszegési eljárást ebben az ügyben, mert a testület szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. (Az unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását.) Az Európai Unió Bírósága tavaly áprilisi ítéletében azt állapította meg, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit. A kormány válaszul egy meglehetősen kedvező átalányadózást vezetett be, ám az otthoni főzés továbbra is legális Magyarországon.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...