A következő 6-8 évben a magyar zöldség-gyümölcs termesztés fejlesztésébe mintegy 160-180 milliárd forintot kellene beruházni a termékek piaci versenyképessége érdekében – állítja Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Ennek egyik forrása lehet az élelmiszeripari fejlesztésekhez beharangozott 300 milliárd forintból 30-45 milliárd.

A magyar termelők csak a minőségi áru előállításával lehetnek versenyképesek a kisebb és nagyobb piacokon egyaránt. Ehhez pedig technikai, technológiai fejlesztésekre van szükség az ágazatban működő sok gazdálkodónál, gazdaságban. Ezért 2022-ig mintegy 160-180 milliárd forintos fejlesztési forrásra van szükség ahhoz, hogy a magyar termékek versenyképesek legyenek az európai és a világpiacon egyaránt. Hozzátette: az alapanyag-termelésben mintegy 100-120 milliárd forintos, míg a feldolgozás területén további mintegy 60 milliárd forintos befektetésre van szükség. 

A FruitVeB elnöke úgy vélte: nagy összegű befektetések szükségesek ahhoz, hogy az ágazat stratégiai fejlesztési tervében megfogalmazott nagyarányú mennyiségi növekedés elérhető legyen a magyar zöldség-gyümölcs szektorban. A 700 ezer és 1 millió tonna körüli mennyiségi növekedést lehetővé tévő fejlesztések finanszírozása mintegy fele-fele arányban történhetne uniós és nemzeti forrásból. 

Mindez lehetővé tenné, hogy növekedjen az élelmiszerbiztonság, emelkedjenek a hozamok és tovább javuljon az áru minősége, a termesztés hatékonysága. A tervezett fejlesztések garanciát adnának arra, hogy egy tisztességes, a gazdálkodók működését és megélhetését biztosító nyereség képződjön az ágazatban a következő években – mondta az MTI-nek. 

Ledó Ferenc emlékeztetett: ahhoz, hogy a magyar termékek piacképesebbek legyenek, növelni kell a termékek feldolgozottsági szintjét, azokat nagyobb hozzáadott-értékkel kell előállítani, piacra vinni. Ehhez adhat segítséget az a kormány által bejelentett fejlesztési forrás, amelynek keretében mintegy 300 milliárd forintot szánnak a magyar élelmiszeripar fejlesztésére. Ebből a forrásból a magyar zöldség-gyümölcs ágazat mintegy 10-15 százalékot szeretne felhasználni.     

A múlt évben a zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye meghaladta az átlagosan szokásos 2,5 millió tonnás mennyiséget, és így 2014-ben csaknem elérte a 3 millió tonnát. Ebből a mennyiségből mintegy 1,1-1,2 millió tonna volt a gyümölcstermés, a fennmaradó mennyiséget, 1,7-1,8 millió tonnát pedig a zöldségtermés tette ki. A termésnövekedés a kedvező időjárásnak volt köszönhető, amely főként a gyümölcstermést növelte meg, elsősorban az almánál és meggynél.

 

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...