Újra nőtt a a magyarországi sertéslétszám, és már 136 ezerrel haladja meg a 3 milliós szintet – jelentette be a KSH. Lényeges adat, hogy az anyakocák száma is emelkedett a legutóbbi mérés óta.

A sertések száma 3 millió 136 ezer volt december 1-jén, a 2014. júniusinál 75 ezerrel, a 2013. decemberinél 131 ezerrel több. A sertések száma 2013 decembere óta újra 3 millió feletti. Az anyakocák száma egy év alatt 10 ezerrel, 200 ezerre nőtt.

A kormány a létszámnövekedést az állattenyésztést segítő intézkedések hatásának tudja be. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára emlékeztetett:  az élő és félsertések áfáját 5 százalékra csökkentették, , amelynek hatására nőtt a kereslet a hazai hízó és vágósertés iránt. Ez a külkereskedelemben is kedvező elmozduláshoz vezetett, csökkent az élő sertés kivitel, míg jelentősen nőtt a nagyobb hozzáadott értékű sertéshús export.

Emellett pozitívan hatott a sertés állatjóléti támogatásának a növelése is. A takarmányárak a múlt évi jó termésnek köszönhetően szintén kedvezően alakultak, továbbá sikerült leküzdeni a kéknyelv betegséget és elérni az Aujeszky betegségnél a mentességet is, ami ugyancsak jótékony hatású a sertéságazatra – tette hozzá.

A sertésállomány további növekedését segíti elő az anyakoca állatjóléti támogatás bevezetése. Utóbbi programmal megkétszereződik e területen az állatjóléti támogatás összege, így az idén a tavalyi 8,5 milliárd forinttal szemben 17,1 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra – mondta.

Kitért rá: a piaci viszonyokat az állattenyésztés terén az orosz embargó kedvezetlenül befolyásolja, a leggyakrabban a másodlagos piaci hatások révén, mivel árcsökkentő hatású. Mindennek ellenére az a törekvés, hogy az állattenyésztés aránya a mezőgazdaságon belül növekedjen, már kézzelfogható eredményeket hozott. Ezt szerinte jelzi, hogy a múlt évben az előzetes adatok szerint, az állattenyésztés kibocsátása 5 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően mintegy 1 százalékkal emelkedett az aránya a magyar mezőgazdaságban, és így elérte a 35 százalékot. Ezt az emelkedés pedig egy kiugróan magas növénytermesztési eredményesség mellett sikerült elérni.

 

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...