A magyar előírások szerint a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari vállalkozásoknak – más ágazatok szereplőitől eltérően – nem lesz lehetőségük arra, hogy támogatások segítségével hajtsák végre a szükséges technológiai fejlesztéseket, ami aggodalomra ad okot – jelezte közleményében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz).  A szervezet további áfacsökkentést is sürget.

Bővebben...

A kormány elfogadta a magyar élelmiszeripar közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi. A következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére, 200 milliárd forint a vidékfejlesztési program forrásaiból, 100 milliárd forintot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) lehet majd finanszírozni.

Bővebben...

Június 1-jétől Romániában már nemcsak a kenyér, hanem minden élelmiszer esetében csak 9 százalékos áfát kell kifizetniük a fogyasztóknak és a forgalmazó cégeknek. A csökkentett áfakulcs kiterjesztésétől 12 százalékkal alacsonyabb árakat várnak az élelmiszerszektorban.

Bővebben...

Tizenöt magyar, két ciprusi és néhány görög cégnek engedélyezte az orosz Állategészségügyi és Növényvédelmi Szövetségi Szolgálat (Rosszelhoznadzor), hogy exportálhassa termékeit Oroszországba az élelmiszerembargó feloldásának esetén – közölte Szergej Dankvert, a Rosszelhoznadzor vezetője. Az embargó előtt 90 magyar és hat ciprusi élelmiszeripari vállalat szállíthatta termékeit Oroszországba.

Bővebben...

A népegészségügyi termékadót ezért nem növelni, hanem csökkenteni kellene – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), gyakorlatilag megismételve az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) ezügyben kifejtett álláspontját, és érvelését. Mint emlékezetes, Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke beszélt arról, hogy pártja a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolja. A köztestület azzal indokolja álláspontját, hogy magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársak hasonló költségeit, és az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett. Ezek eredménye, hogy az egyébként is kevésbé fizetőképes magyar fogyasztók jelenleg is az EU-átlagot messze meghaladó adótartalom mellett vásárolhatják meg az élelmiszereket.

Bővebben...

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar élelmiszerek iráni kereslet a hazai boltokban, 2010-ben 75 százalék volt a magyar termékek aránya a piacon, ez mostanra 80 százalékra nőtt – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A miniszter ugyanakkor azt is elmondta, hogy néhány terméknél nagy az import aránya. Ilyen a sertés, a sajt, a joghurt és bizonyos zöldségek.

Bővebben...

Mintegy 300 milliárd forint uniós forrást juttat az élelmiszeriparnak a kormány, amit azzal indokol, hogy az innovatív, hatékony, fejlett technológiát alkalmazó élelmiszeripari vállalkozások láthatják el a lakosságot egészséges, kiváló minőségű hazai élelmiszerrel – mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy budapesti konferencián.

Bővebben...

A népegészségügyi termékadót nem növelni, hanem csökkenteni kellene – tudatta közleményében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). A szakmai érdekképviselet Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke kijelentésére reagált, aki arról beszélt, hogy pártja a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolja.

Bővebben...

Miközben januárban 7,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest, az élelmiszerforgalom éves növekedése 5,5 százalékos volt - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma így is már fél éve növekszik.

Bővebben...

A Fidesz szerint az olcsóbb üzemanyag miatt csökkennie kellene a kenyér árának, a pékszövetség vezetője viszont azt mondja, nekik jelenleg nem áll módjukban mérsékelni a sütőipari termékek árát.

Bővebben...

21. oldal / 21

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...