Az év végén megkezdődhet a próbaüzem a mintegy húszmilliárd forintból megvalósuló, évi egymillió sertés feldolgozására alkalmas mohácsi vágóhídon. Az innen származó tőkehúst a hazai mellett a távol-keleti piacra szánja a vágóhíddal együttműködő Bonafarm-csoport – írja a Magyar Idők.

A beruházás a tervek szerint halad, az építkezés folyamatban van – mondta a lapnak Éder Tamás, a Bonafarm vállalati kapcsolatok és PR-igazgatója. A mintegy húszmilliárd forintból – 1,3 milliárd forintos állami támogatás mellett – megépülő vágóhídon egy műszakban 4000 sertést tudnak majd levágni, ami éves szinten kicsivel több, mint egymilliós kapacitást jelent. Ez azt is jelenti, hogy a hazánkban felnevelt 4,2-4,5 millió vágósertés közel negyedét ezen a vágóhídon dolgozhatják majd fel.

Éder Tamás szerint a termelés fokozatosan éri majd el ezt a szintet. Amint elkezdi az új üzem a működését, a Pick Szeged Zrt. és az MCS Vágóhíd Zrt. által kötött stratégiai megállapodás alapján  a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég leállítja a munkát a saját vágóhídján, a sertéseket pedig onnantól kezdve már Mohácson vágják le. A piacépítést már meg is kezdte a Pick, a hazai mellett pedig az exportot, így például a távol-keleti tőkehús­szállítmányokat is jelentősen növelnék a következő időszakban.

Ennek részeként a Bonafarm-csoport állattenyésztéssel foglalkozó cégei – a Pick, a Dalmad és a Bóly Zrt., valamint a Fiorács Kft. – tavaly decemberben csatlakoztak a hazai Kiváló minőségű sertés (KMS) rendszerhez. „A védjegy használatának feltételeit már teljesítettük, most pedig az állattartó partnereink telepein is megkezdődhet a magasabb minőségű hústermékhez szükséges hízók tenyésztése” – jelezte Éder. A megnövelt termeléshez ugyanakkor több disznóra lesz szükség, amit a társaság a saját hízói mellett az együttműködő magángazdaságokba, úgynevezett integrációban kihelyezett állatlétszám bővítésével biztosítana.
A vállalatcsoport összesen közel százötven kis és közepes méretű, sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdasággal dolgozik már ma is együtt, ezek számát szeretnék tovább növelni. Emellett a meglévő partnereiket is szeretnék segíteni abban, hogy növelni tudják a kapacitásukat. Ennek érdekében azokat a gazdálkodókat, akik részt vesznek a következő hónapokban megjelenő európai uniós pályázatokon, finanszírozási, pályázat­írói és kivitelezői oldalról is támogatja a cégcsoport. Emellett a vállalat saját és integrált partnereinek kocatelepeit is fejleszteni szeretné, amihez reményeik szerint a várhatóan februárban megjelenő, ezzel összefüggő uniós támogatási felhívás is lehetőséget biztosít.

Az igazgató szerint a hízólétszám növelését és a megkezdett fejlesztéseket a világpiacon kialakult, sokak által válságosnak nevezett helyzet sem veszélyezteti. Az orosz embargó miatti túlkínálat és más világpiaci folyamatok – az árfolyamok alakulása, a lassuló kínai növekedés – nyomán mélypontra csökkent árak csak időszakos jelleggel okoznak gondot. Várakozásaik szerint az év végére visszaállhat a rend, az árak pedig újra az elmúlt öt év átlagához közelíthetnek.

A hazai húsipar egészével kapcsolatban Éder jelezte: ma már nem egyes termelők vagy tenyésztők versenyeznek egymással, hanem koordinált termékpályák, vagyis a különböző integrációk által előállított termékek. A nemzetközi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy ezek a készítmények akkor tudják felvenni a versenyt a konkurenciá­val, ha mögöttük egy jól szervezett, hatékony szervezet működik. Megjegyezte: minél több olyan piaci alapon működő szervezetre vagy társaságra van szükség hazánkban, amely a tenyésztőket és a feldolgozókat összefogva koordinálja a teljes termékpályát, ugyanis ez viheti előre a hazai állattenyésztést.

Ahogyan nemrég bejelentették: kereskedelmi kikötő épül Mohácson. Az ötmilliárd forintos, jelentős részben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás 2017 végéig készülhet el. Szekó József, a város polgármestere szerint a konténerek és darabáru rakodására alkalmas új közforgalmú kikötőn keresztül a baranyai és a dél-dunántúli régió vállalkozásai könnyebben juttathatják majd el termékeiket a világpiacra. A két hajóállásosra tervezett létesítmény 330 méter hosszúságú, rakodásra alkalmas partfallal épül meg.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...