A kutatók által becsült adatok szerint 2012-ben az 1200 milliárd forintot is elérhették a magyar élelmiszer-gazdaság szereplői által eltitkolt jövedelmek. A helyzetet feltáró tanulmány publikálását a szaktárca megtiltotta – írja a dokumentumot ismertető Népszabadság. A kutatók szerint a sertésszerktorban ipari méreteket öltött az áfacsalás, és az őstermelői adókedvezményekkel is rengetegen visszaélnek. A tanulmány készítői megállapítják: jelentős lépések történtek az ágazat kifehérítésére, de a kép még igencsak sötét. Az agrártárca ugyanakkor azt állítja, a 2013-ban készült tanulmány teljesen nyilvános volt.

Lesújtó képet fest az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 2014 júniusára elkészült és titkosított tanulmánya a magyarországi élelmiszer-termelésről – írja a lap. A szövegben többek között évi ezermilliárd forintot meghaladó adóelkerülésről, szürke- és feketefoglalkozásról, feketén értékesített állatokról és termésekről olvashatunk. A kutatók a tanulmányukat másfél éve nyilvános szakmai vitára akarták bocsátani, ám a dokumentumot azóta sem publikálták.

A vitára szóló meghívó ma is elérhető az interneten, a tanulmány azonban nem. A kutatóintézetben a lap azt tudta meg, hogy a közlést „megtiltotta" a minisztérium. A miértre azonban nem tudják a választ. „Nem értjük, ez eddig itt nem volt szokás" – mondták. (Az AKI egyike a tervek szerint hamarosan megszűnő több mint hetven kormányzati háttérintézménynek: a Földművelésügyi Minisztériumba olvasztanák be.) A lap kereste az agrártárcát az üggyel kapcsolatban, ahol türelmet kértek.

A szakemberek semmi olyat nem tettek vizsgálódásaik során, amire az államnak ne lenne módja. Egyszerűen összeolvasták a különböző nyilvántartásokat, és elgondolkodtak: ha valaki ezer disznót szállít Ausztriába, miként lehet az, hogy csak nyolcszáz érkezik meg? Valószínű, hogy mivel az unión belüli más országban való értékesítést nem terheli áfa, nálunk viszont igen, az eltűnt kétszáz állat hazai vágóhídon lett áfamentes feketevágás áldozata. Csakhogy évente annyi disznó tűnik el, amennyit a kutatók szerint képtelenség házi körülmények között feldolgozni. A nagy vágóhidak azonban állítják, náluk technológiailag kizárt, hogy bárki fusiban sertések tucatjait dolgozza fel éjjelenként.

A furcsaságok itt nem érnek véget. A kutatók összehasonlították a magyar és a dán sertéseket, és azt találták, hogy a dán disznó 2,68 kiló takarmánytól hízik egy kilót, a magyarnak ehhez három kiló kell. Bár ezt okozhatják eltérő tartási körülmények is, gyanús – írják –, hogy egy dán koca évi 33 malacával szemben a magyar csak 23-at fial. Tehát megint eltűnik jó néhány disznónk.

A tanulmány készítői a teljes élelmiszer-ágazat alaposabb vizsgálata után arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar sertéstermelők a szaporulat egy részét eltitkolják, felnevelik és feketén levágják. Becsléseik szerint a feketegazdaság mértéke megyétől függően 32,5 és 49,9 százalék között mozog.

A rejtett gazdaság mértéke 2012-ben 650 és 1200 milliárd forint között lehetett ebben az ágazatban, ideértve az elcsalt, emiatt illegális jövedelemnek minősülő, zsebre tett áfát is. Brutális összegről van szó, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanabban az évben a hazai forrásból, uniós társfinanszírozásból és tisztán uniós forrásokból együttesen kevesebb mint 650 ­milliárd forint áramlott az ága­zatba.

Finomabb módszerekkel is dolgoztak az ágazatban. A tanulmány készítése idején egy mezőgazdasági termelő 10-12-féle adózási mód közül választhatott aszerint, hogy őstermelőként, egyéni vagy társas vállalkozóként termelt, s hogy belépett-e az áfakörbe. Az őstermelői státusz hétféle költségelszámolási és adózási mód választását teszi lehetővé, kialakultak azonban az adóminimalizálás jól működő, szinte minden érintett által ismert szokásai.

Egy őstermelőnél a 600 ezer forint alatti bevétel nem számít jövedelemnek. Emiatt persze minden 16. életévét betöltött családtag őstermelő lesz – papíron. A család szétosztja a bevételt a műkörmös lány, az adminisztrátor anya és a focista fiú között. Ha a négyfős mintacsaládban mindenki „őstermelő", máris 2,4 millió forintos árbevételig adómentes a ténylegesen ezzel foglalkozó apa.

A tanulmány készítői a piaci szereplőkkel készített interjúk alapján megállapították: az őstermelők egy része a könyvelőjével figyelteti az árbevétel alakulását. Amikor az adómentesen eltehető bevétel eléri a maximumot, közlik a megrendelőikkel, hogy nincs több árujuk. Ellopták, lefagyott, elverte a jég, nincs. Persze van, de már csak azoknak, akik hajlandók számla – és ebből következően eredetigazolás – nélkül is átvenni.

A kutatók vizsgálatai szerint 2012-ben az őstermelőknek mind­össze hét százaléka vallott be nyolcmillió forint feletti jövedelmet. Közülük minden negyedik (26 százalék) nulla forint jövedelemből élt meg, de ebből futotta azért fejlesztésre is. Az őstermelők felének az éves összevont jövedelme nem érte el a minimálbérnek megfelelő összeget.

A lap birtokában lévő „szamizdat­példány” szerint egyébként a kutatók is elismerték, hogy tavaly a szaktárca és a kormány számos olyan lépést tett az élelmiszer-termelés és az agrárium kifehérítésére, amelyet ők is javasolnak – elkezdték például az élelmiszerek áfacsökkentését –, ám a kép még mindig igen sötét.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...