Az építőipartól a vendéglátó- és az élelmiszeripar vette át a legkockázatosabb ágazat címet, ugyanis ezekben az iparágakban ment tönkre tavaly a legtöbb vállalkozás.

Az építőipar évekig a legkockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban már két iparág is megelőzte. A szálláshely-szolgáltatás már egy ideje vezeti a legkockázatosabb iparágak listáját, az élelmiszergyártás azonban csak most került a lista 2. helyére, megelőzve az építőipart. Az élelmiszergyártás 2014-ben még a 7. helyen szerepelt, és innen ugrott a 2. helyre. A kommunális szektorban nagy átalakulások történtek 2015-ben ezért nem meglepő, hogy felkerült az iparág a lista 5. helyére, pedig korábban még alacsony kockázatúnak számított.

Eközben az általános helyzet jobb lett: nagyot javult tavaly a hazai vállalkozások finanszírozási helyzete, rég nem indult ilyen kevés felszámolás és a kényszertörlések száma is csökkent – derül ki a Bisnode összeállításából, amelyet a kamaraonline.hi idézett. Az eljárások száma is a 2014-es közel felére csökkent: 2015-ben alig tízezer felszámolás rendeltek el a cégbíróságok, szemben az egy évvel korábbi több mint 17,5 ezerrel. Ilyen alacsony még 2008-ban sem volt a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon, mg a legnehezebb év  2012 volt, akkor ugyanis közel 23 ezer felszámolás indult. 

Csökkenésnek indult a kényszertörlések száma is, tavaly 27 százalékkal kevesebb eljárást regisztráltak, mint egy évvel korábban. A kényszertörlési-eljárások száma 2012 óta folyamatosan növekedett – mostanáig. Kényszertörlést például abban az esetben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. 2014-ben még több mint 42 ezer ilyen eljárást kezdeményeztek, azonban 2015-ben alig haladta meg számuk a 31 ezret. 

A cégek számához viszonyítva arányaiban a legtöbb kényszertörlés a nagykereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatás területén és az adminisztratív tevékenységgel foglalkozó iparágban történt. Ezeken a területeken a bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) is magas, azaz fizetésképtelenség által igen erősen sújtott iparágaknak számítanak.

Megyei szinten a cégek számához viszonyítva Budapesten, Pest megyében és Komárom-Esztergom megyében indult a legtöbb kényszertörlési-eljárás. Ezeken a területeken a kényszertörlések cégszámhoz viszonyított aránya a hat százalékot is meghaladta. Zala, Tolna, Vas és Bács-Kiskun megye volt a kényszertörlések által legkevésbé érintett terület, mivel ezekben a megyékben az eljárások cégszámhoz viszonyított aránya két százalék alatt maradt.

A végelszámolások száma is csökkent tavaly, bár csak minimális mértékben. 2015-ben és 2014-ben is valamivel kevesebb, mint nyolcezer végelszámolás történt, ami a felszámolásokhoz hasonlóan alacsonyabb a 2008-as válság előtti szintnél is. Végelszámolások tekintetében is a 2012-es év volt a csúcs, amikor a végelszámolások száma jelentősen meg is haladta a felszámolásokért. Abban az évben közel három és félszer több végelszámolás indult, mint 2015-ben. 

2015-ben a rekord alacsony felszámolási szám miatt a bedőlési arány is jelentősen mérséklődött. 2014-ben 3,24 százalékos Bisnode Bedőlési Indexszel kellett számolnunk, azaz a cégek több mint három százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2015-ben ez a szám 1,85 százalékra csökkent, ami jelentős javulás a cégek fizetésképtelenné válásának tekintetében. A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján az első két helyen hosszabb ideje a privát egészségügyi ellátás és a privát oktatás áll. A gépipar és a vegyipar 2014-ben még kockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban bekerültek a 10 legkisebb kockázatú iparág listájára. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szektor nem tudott lépést tartani a többi top listás ágazattal, mivel a bedőlés aránya itt kisebb mértékben csökkent a többi területhez képest.  

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...