Ha Brüsszel is rábólint, az élelmiszergyártók önkéntes alapon bevezethetik a GMO-mentes termék címkét, ami pedig – az ügyet pártfogoló szakmai szervezet szerint – nem fogja érzékelhetően megdrágítani a megjelölt termékeket. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) az általa elkészített rendelet tervezetében azzal indokolja a jelölés bevezetését, hogy jelentős fogyasztói igény mutatkozott a géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO) nem tartalmazó élelmiszerek jelölésére. A jogszabály önkéntessé tenné a jelölést, amelyet azonban az élelmiszer- és takarmánygyártók akkor alkalmazhatnának, ha az adott termék összetevői legfeljebb 0,4 százalékban tartalmaznak GMO-t, azok közül is csak olyanokat, amelyek az Európai Unióban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkeznek, és „a takarmányban vagy élelmiszerben való előfordulása véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen” – írja a HVG.

Állati eredetű élelmiszereknél feltétel, hogy az az állatokat GMO-mentes takarmánnyal etessék, és – ahogy a bioélelmiszereknél – itt is van átállási idő: a tej például akkor nevezhető GMO-mentesnek, ha a tehén 6 hónapja mentes takarmányt kapott. Vadon élő állatok esetében nem lehetséges a GMO-mentes jelölés alkalmazása, a mézeknél pedig igazolni kell, hogy a kaptár 5,5 kilométeres körzetében fellelhető nektár- és virágporforrások géntechnológiával nem módosított növények, valamint a méhtakarmány sem tartalmaz GMO-t.

Az alaptörvény rögzíti, hogy a magyar polgárok testi és lelki egészségét egyebek mellett genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal kívánatos elérni. Az FM nyilván ezért is tartja kötelességének, hogy minél inkább visszaszorítsa hazai állattenyésztés első számú fehérjeforrásának számító szója importját, mivel a behozott termény nagy része GMO-tartalmú.

A hazai fehérjenövény-termelés növelésére a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban évi körülbelül 8 milliárd forint támogatást vezetett be az FM, ami – növénykultúrától függően – hektáronként 34-51,5 ezer forintot többlettámogatást jelentett a programhoz csatlakozó termelőknek. Ennek tavaly meg is lett a hatása: az előző évi 40 ezer hektár után 2015-ben majdnem megduplázódott például a szója vetésterülete.

Az innen betakarított 130-140 ezer GMO-mentes szójabab sorsa meglehetősen tanulságos, hiszen több mint 70 – egyes források szerint pedig közel 100 – százalékát exportálták. Ebből Raskó György, agrárközgazdász-vállalkozó azt a következtetést vonta le, hogy  a magyar fogyasztónak nem kell a GMO-mentes szójadara, mert nem tudja megfizetni. „A GMO szója terméshozama 3-4 tonna a világban, mi pedig átlagban 1,8 tonnát teljesítettünk” – mondja. Mivel az árkülönbség 10-15 százalék a GMO-mentes szója javára, számításai szerint a termelő számára nem csak árbevétel-kiesés, hanem valós veszteség is keletkezik.

Más szemszögből tartja jelzésértékűnek a GMO-mentes szója külpiaci sikerét Zászlós Tibor, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. Szerinte az, hogy külföldön ennyire keresett ez a termény, azt jelzi, hogy nagy a piaci igény a genetikailag nem módosított élelmiszerekre. A nyáron alakult egyesület vetette fel a GMO-mentes termék védjegy jelölésének szükségességét, és amennyiben megszületik a rendelet – tekintve, hogy az egyesület bejegyzésére csak januárban került pecsét – annak végrehajtásában tudnak részt venni.

Az egyesület – amelynek alapítói között agrárgazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók és kereskedők egyaránt vannak – szerint a tudomány még nem bizonyította, hogy a GMO-s élelmiszereknek nincs semmilyen káros hatásuk az emberi szervezetre, ezért a fogyasztóknak joguk van kételkedni abban, hogy a genetikailag módosított alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek valóban nem veszélyesek. A GMO-mentes jelöléssel ezt a piaci szegmenst lehet megcélozni – mondta Zászlós Tibor, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, aki egyben az agrárkamara alelnöke is. Zászlós elgondolkodtatónak tartja, hogy noha az uniós jogszabályok szerint az élelmiszereken meghatározott – 0,9 százalék feletti – GMO-tartalmat jelölni kell, nem lehet ilyen feliratokkal találkozni az élelmiszereken, pedig egészen biztos, hogy ilyen termékek ott vannak a magyar üzletek polcain is.

Szerinte, ha – ahogy az EU-ban használatos szlogen ígéri – az élelmiszerek valóban nyomon követhetőek lennének a termőföldtől az asztalig, akkor nem lenne például áfacsalás sem. Ő a GMO-mentes jelölést kapó élelmiszerek esetében a teljes transzparenciát látja szükségesnek. „Ma az a gyakorlat, hogy egy-egy élelmiszergyártó titkosan kezeli a gyártási folyamatokat, illetve sokszor az összetevőket is. Hozzánk bárki bejöhet majd ellenőrizni, hogy valóban GMO-mentes takarmánnyal etetjük-e az állatokat –mondja.

A jelölés e logika mentén kettős haszonnal járhat, hiszen nem csak a GMO esetleges egészségügyi hatásaiban kételkedő fogyasztók juthatnak általuk biztonságosnak tartott élelmiszerekhez, hanem az állam is adóbevételhez.

A fogyasztók viszont már most aggódnak, hogy ez a jelölés drágítja a termékeket. Zászlós szerint a legelső termék, ahol nagyobb mennyiségben megjelenhet a GMO-mentes termelést igazoló védjegy, a tej lehet, ahol viszont saját cégének többéves kísérletei igazolják, hogy nem, illetve csupán „kerekítési” összeggel drágult a végtermék. A GMO-mentesség annak köszönhető, hogy a szója nagyobb részét sikerült kiváltani más, fehérjetartalmú takarmánnyal, amivel összességében csak 30-60 fillérrel emelkedett az egy liter tejre eső költség. Márpedig, ha a kereskedők nem tesznek a GMO-mentes termékekre extraprofitot, a minimális árkülönbség mellett a valamennyire tudatos fogyasztók ezt választják majd – véli Zászlós.

A fogyasztók gondolatait ugyanakkor más ágon is tisztába kell tenni. Ahogy a rendelettervezet fogalmazói is számítanak rá, előfordulhat, hogy a GMO-mentes jelölés bevezetésének hírére azt hihetik, hogy ami nincs GMO-mentes jelöléssel ellátva, az GMO, ezért ha valóban bevezetik a jelölést, intenzív kommunikációs kampányra számíthatunk.

Még ha nem is olyanra, mint a sertéshús áfacsökkentése utáni hírdömpingre, ami azt tudatosította a vásárlókban, hogy az áruházláncok nem „nyelik le” az alacsonyabb adót. Ebben az áfa-eufóriában – ami egyébként több más agrárágazat lobbistáit hasonló adócsökkentés követelésére késztette, egyelőre sikertelenül – elsikkadt két hír, ami viszont a GMO-mentes élelmiszerek jövőjét is érintheti. Néhány napja derült ki, hogy a GMO-s kukoricán hizlalt spanyol sertések húsa megjelent a hazai üzletekben, mivel az öt százalékkal adózó spanyol sertéstermékek árban már majdnem ugyanott vannak, mint a 27 százalék áfával terhelt hazai baromfihús, és a sertéshúsokkal is felveszik az árversenyt. Másrészt pedig jól látszik, hogy bár Európa GMO-fronton óvatosabb duhaj, de a világban egyre nagyobb teret nyer a géntechnológia: év végén áttörést értek el a húsfronton a GMO-lobbisták az USA-ban, ahol az élelmiszer-felügyelet engedélyezte egy meghatározott típusú génmódosított lazachús értékesítését, amit a szakértők úgy értékeltek, hogy hamarosan megnyílik az út más GMO-s húsok engedélyeztetése előtt is.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...