Már Orbán Viktor miniszterelnök asztalán van az a terv, amellyel Magyarország huszonöt év alatt utolérné Ausztria gazdaságát – írja a vg.hu. Az ehhez fejlesztendő stratégiai kulcságazatok közt van az élelmiszeripar is.

A javaslatot készítő Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György szerint az osztrákok utoléréséhez ehhez a versenyképesség javítására kell koncentrálni. Nem lenne meglepő, ha a javaslatok egy része meg is valósulna, hiszen Orbán kérésére alkották meg a csomagot.

Ennek elemei a jegybank által a héten kiadott Versenyképesség és növekedés című kötetben köszönnek vissza. A tanulmányból kiderül, hogy a versenyképesség növeléséhez egyebek közt csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, miközben a közmunkaprogram javítása is szükséges. A közmunkásokat tanítani kellene, és a vállalatok is többet foglalkoztathatnának közülük, mivel most alig több mint tíz százalékuk tud elhelyezkedni a nyílt munkapiacon. A helyzet megváltozásához az állam egy ideig a közmunkára fordított kiadásokból finanszírozhatja a dolgozó teljes munkaerőköltségét, ha a piaci foglalkoztató utána tovább alkalmazza a munkavállalót. Kiemelik, hogy az atipikus foglalkoztatási formák – amelyek európai összehasonlításban kevéssé elterjedtek – számos élethelyzetben megkönnyítenék a munkavállalást, mindez pedig javítaná a foglalkoztatási rátát.

A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményeinek felső korlátját emelni szeretnék, jelenleg ugyanis a célzott kedvezmények maximum 100 ezer forint bruttó jövedelem után vehetők igénybe. Szerintük a munkáltatói járulékkedvezményt ki kellene terjeszteni a munkavállalóira is, ami növelné a nettó bért. (A lépés 800 ezer munkavállaló bérköltségét csökkentené.) A korhatáron túli munkavállalást ösztönözheti, ha a nyugdíj alapját jelentő nettó átlagkereset jelenleginél nagyobb százaléka határozná meg az öregségi nyugdíj mértékét 40 év szolgálati idő felett.

Kiszámítható üzleti környezet is szükséges ahhoz, hogy Magyarország kitörjön a közepes jövedelmű országok közül. (Arra nem térnek ki, hogy a beruházási klíma sokat romlott az elmúlt években, ami részben Matolcsy gazdasági miniszterségéhez köthető.) Az elemzésben visszaköszön az MNB korábbi javaslata is: feltételes adócsökkentést adnának a bankoknak, vagyis a pénzintézeti különadót a hitelezés növeléséhez kellene kötni. Ez már korábban is nagy port kavart, és végül nem Matolcsyék, hanem Varga Mihály nemzetgazdasági tárcájának javaslata győzött, s a bankadó csökkentését nem kötötték a hitelezés növekedéséhez. Az MNB azonban nem tett le a szektor „megreformálásáról”: kevesebb univerzális bankot akarnak, és csökkentenék a belépési korlátokat a specializált részpiacokon.

Néhány kiválasztott, stratégiai kulcságazat:

-elektronika
-járműipar
-turizmus
-élelmiszeripar
-logisztika
-infokommunikáció
-gyógyszeripar
-biotechnológia
-orvosi műszergyártás
-kreatív ipar

Lenne mit javítani a versenyképességen: a Doing Business szerint Magyarországon akár évi 277 órát is eltölthetnek adózással kapcsolatos adminisztrációval a cégek. Szerintük a társasági adó fizetésének egyszerűsítését segítheti elő az adóelőleg-kiegészítés eltörlése, s javasolják a pénzforgalmi adóztatás megfontolását is (ez a számviteli eredmény helyett a pénzforgalmi eredményből indul ki), amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kiadásai már a kiadás évében csökkentsék az adóalapot, így visszaforgathatják nyereségüket.

Nagy hangsúlyt fektetnének a K+F-re; piaci és állami társfinanszírozással létrehoznának egy kockázati tőkealapot is. A kkv-szektor innovációs menedzsmentkapacitásának növelését, azaz az ötlet megszületésétől a termék nyereséges piacra kerüléséig tartó folyamatot is támogatnák. Ezt olyan nonprofit tanácsadó központok felállításával biztosíthatná az állam, amelyek ingyenes tanácsadást nyújthatnának finanszírozási, adózási vagy marketingkérdésekben.

A gazdasági versenyképesség és a felzárkózás kulcstényezője a humán tőkeállomány minősége és mennyisége – állapítják meg. Ehhez az oktatás és az egészségügyi rendszer teljesítményét kell javítani.