A kormány elfogadta a magyar élelmiszeripar közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját – jelentette be Fazekas Sándor földművelésügyi. A következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére, 200 milliárd forint a vidékfejlesztési program forrásaiból, 100 milliárd forintot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) lehet majd finanszírozni.

Az fejlesztési stratégiával a kormány arra törekszik, hogy az elkövetkező öt évben 40 százalékkal, a jelenlegi mintegy 2500 milliárdról 3500 milliárd forintra emelkedjen az élelmiszeripari éves teljesítménye – mondta Fazekas. A magyar élelmiszeripar mintegy 130 ezer embernek ad közvetlenül munkát, és többszázezer mezőgazdasági termelő termékeit vásárolja fel.

A fejlesztés fő irányaként a miniszter a minőségi élelmiszerek előállítását jelölte meg. Emellett fontosnak mondta a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállítását, továbbá a rövid ellátási láncok támogatását, a helyi, a regionális termék-előállítás ösztönzését. Erre a források is rendelkezésre állnak, mindenekelőtt a kis- és közepes vállalkozások, így a vágópontok, a kis vágóhidak, a termelői tej- és gyümölcsfeldolgozó üzemek, hűtőházak támogatására.

Zsigó Róbert, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár kifejtette: kiemelten fontos, hogy a magyar emberek egészséges, biztonságos, jó minőségű belföldi élelmiszerhez jussanak hozzá, az előállított élelmiszerekhez a lehető legtöbb belföldi alapanyagot használják fel, folyamatosan nőjön a hozzáadott érték, illetve az alapanyagok feldolgozottsága, valamint bővüljön az exportárualap is, miközben erősödik a vidék önfenntartó képessége.

Kifejtette, a stratégia végrehajtásával el szeretnék érni az ágazat stabil, kiegyensúlyozott finanszírozását, az ágazat innovatív képességének és a magyar élelmiszerek ismertségének növelését, a versenyképesség emelését. Az ágazat jövedelmezőségét 2020-ra a mostani nulla százalék körüli értékről 4-5 százalékra kívánják emelni. A tervek szerint a belföldi értékesítés 7-10 százalékkal, az export 30-40 százalékkal bővül. A mostani uniós költségvetési időszak végéig várhatóan mintegy 10-05 ezer új munkahely jöhet létre e magyar élelmiszeriparban, így a magyar mezőgazdaságban szintén nő majd a munkahelyek száma – mondta az államtitkár.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...