Kilónként 400 forint fölé emelkedtek a sertés felvásárlási árak az ázsiai kereslet következtében, ám az állattartók így sem maradéktalanul elégedettek. A veszteséges termelés következtében sok helyen elmaradtak a fejlesztések, a piacon csak hatékony gazdálkodással lehet talpon maradni. Közben változás történt a  Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) élén, ahol: a korábbi elnök Németh Antal helyett Babati Zoltánt, Nyugat-Dunántúl legnagyobb húsfeldolgozója, a Babati ás Társa Kft ügyvezető tulajdonosát választották elnöknek 

„Az év eleji mélypontot követően nőnek a felvásárlási árak és így rendeződnek a piaci viszonyok a sertéságazatban” – mondta a távirati iroda beszámolója szerint Menczel Lászlóné, a VHT titkára. Az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára az idei év első három hónapjában alig érte el a 300 forintot, mostanra azonban 400-410 forint között van. Ez nemzetközi piaci folyamatok eredménye. Megélénkült ugyanis a kereslet Ázsiában a sertéshús iránt, főként Kínában és Dél-Koreában. Ez enyhítette a nyomást, amely az orosz embargó miatt alakult ki az unió piacán. Baranyai Sándor, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének a sonline.hu-nak azt mondta: a mostani belföldi felvásárlási árakat meg kell becsülni, de azt nem tudható, hogy meddig maradnak így.

„Kérdés, hogy az áremelkedést mennyire befolyásolja például a nyári turisztikai szezonban tapasztalt sertéshús-fogyasztás, illetve milyen egyéb hatások következményeként alakult ki ez a folyamat. Az első négy hónapban komoly veszteséget termelt a sertéságazat, fontos volna választ kapni arra a felvetésre is, hogy az elmúlt időszak mínuszát miként képes kompenzálni ez az ár” – tette hozzá.

Baranyai szerint drasztikusan visszaesett az elmúlt bő tíz évben a sertéstartó cégek száma: ez alapvetően az alacsony jövedelemtermelésre, a kiszámíthatatlan piaci folyamatokra vezethető vissza. Azt mondta: hosszabb időszaknak kell eltelnie, hogy a sertéságazat felfelé ívelő pályára álljon, ennek pillanatnyilag nem látja a realitását. Hatékony, versenyképes, a piac igényeit mennyiségileg, minőségileg teljesítő nagyobb gazdaságok érhetnek el sikert, ugyanakkor a kisebb vállalkozásoknak is fontos helye van a termelői oldalon, melyek speciális termékhez állítanak elő alapanyagot. Hollósy Tibor, a Kométa ügyvezető helyettes-beszerzési igazgató közölte: az év eleji nyomott árakhoz képest a sertésárak ez év júliusában több, mint 100 forinttal emelkedtek. Ami azt jelenti, hogy 31 százalékkal növekedtek januárhoz képest. A tavalyi évhez viszonyítva az 1-6 hónap átlagára még így is jelenleg öt százalékkal alatta van.

„Évente közel ötezer darab sertést adunk el” – mondta Berek Gábor, a somogysárdi Haladás Zrt. elnöke. Jelenleg nagyjából 420 forint körül van a kilónkénti felvásárlási ár, az év elejéhez képest nagyobb növekedés történt. A zrt. éves bevétele mintegy 750 millió forint, ebből a sertéságazat közel 200 millió forinttal részesedik. Mely tavaly több tízmillió forintos mínusszal zárt, de ha maradnak a jelenlegi árak, úgy minimális veszteséget vagy nulla körüli eredményt érhetnek el. A cégvezető szerint amennyiben tartósan ezzel az árszínvonallal számolhatnak, úgy hamarosan kisebb technológiai fejlesztéseket is tervezhetnek.

A somogyszobi Claessens Group két sertéstelepén – Nagybarátin és Kisbaráti-pusztán – 6000 tenyészállat van, s hetente közel 3500 malac születik. Claessens Peter, a cég vezetője elmondta, hogy ez utóbbiak kis százalékát saját telepen hizlalják, amelyeket főként dél-dunántúli vágóhidaknak adnak el. A malacok fennmaradó nagyobb részét továbbhizlalási céllal értékesítik elsősorban magyarországi állattartóknak valamint egy kisebb hányad kerül külföldre.  „A hízósertés ára az év eleji kilónként 330 forintról 400 forint fölé emelkedett, a továbbértékesítésre szánt 20-25 kg-os malacoké darabonként  15-16 ezer forintról 18 ezer forintra ugrott” – közölte. Az ágazat helyzetének javítása érdekében hozott több kormányzati intézkedés hatására a piac újra pozitívba billent. A megnövekedett felvásárlási árak ellenére a végtermék ára – az áfacsökkentésnek köszönhetően – nem változott, ami a sertéshús iránti nagyobb fogyasztói igényt eredményezte.