A prognózisok szerint az Európai Unióban idén 2, jövőre pedig további 1,2 százalékkal nőhet a baromfihús termelése. Folyamatosan bővül a fogyasztás is, miközben az árak 5 százalékkal csökkentek az egy évvel ezelőttihez képest. Magyarországon hasonló a trend, de például a csirkecomb ára 14 százalékkal zuhant – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentésében.

Az Európai Bizottság rövid távú előrejelzése szerint az EU-ban kismértékben ugyan, de tovább növekszik a baromfiágazat kibocsátása a következő években. Az unió baromfihús-termelése 14 millió tonna lehet 2016-ban, 2 százalékkal emelkedhet az előző évihez képest, 2017-re meghaladhatja a 14 millió tonnát, ez további 1,2 százalékos bővülést jelentene.

A közösség baromfihús-exportja 6 százalékkal, 903 ezer tonnára, baromfihús-importja szintén 6 százalékkal, 1,4 millió tonnára nőhet a megfigyelt időszakban.

Az unióban az egy főre jutó baromfihús-fogyasztást is fokozatosan bővülő tendencia jellemzi: összesen 8 százalékkal emelkedett 2012 és 2015 között, és az előrevetítés szerint 2016-ban elérheti a 23,2 kilogrammot. A közösség átlagát tekintve a baromfihús összes húsfogyasztáson belüli részaránya 31 százalék, és növekszik.

A unió baromfihús-termelésében az EU- 15 tagországai a meghatározóak, az EU-13 tagországai a teljes kibocsátás 25,2 százalékát adták 2015-ben, és a szakértők szerint ez az arány 1,3 százalékponttal nőhet 2017-ig. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió baromfihús-exportja 10,2 százalékkal, 644 ezer tonnára emelkedett 2016 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ukrajnába (+55 százalék), a Dél-afrikai Köztársaságba (+52 százalék), Hongkongba (+25 százalék), a Fülöp-szigetekre (+26 százalék) és Ghánába (+10 százalék) nőtt, míg a Benini Köztársaságba (–15 százalék) és Szaúd-Arábiába (–12 százalék) csökkent az uniós baromfihús-készítmények kivitele.

Az Európai Unió baromfihús-importja 8,1 százalékkal, 381 ezer tonnára bővült 2016. január–májusban az előző év hasonló időszakához képest. A legnagyobb beszállítónak számító Brazíliából 10 százalékkal több baromfihús érkezett a közösségbe, nőtt továbbá a Chiléből (+48 százalék), Ukrajnából (+11 százalék) és Thaiföldről (+5 százalék) származó baromfihús mennyisége, ugyanakkor Kínából 3 százalékkal, Argentínából 25 százalékkal csökkent a behozatal. A közösség baromfihús-külkereskedelmi egyenlege pozitív volt a megfigyelt időszakban.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2016 első 29 hetében 179,38 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára, ami 5 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakának átlagára.

A KSH adatai szerint Magyarország baromfihús-importja 8,7 százalékkal, 15,2 ezer tonnára nőtt 2016 első öt hónapjában 2015 hasonló időszakához viszonyítva. A legtöbb baromfihús Ausztriából (3,3 ezer tonna), Lengyelországból (2,5 ezer tonna), Hollandiából (2,1 ezer tonna) és Romániából (2,4 ezer tonna) érkezett. A vizsgált időszakban 9 százalékkal több baromfihúst importáltunk Olaszországból (200 tonna), ugyanakkor 50 százalékkal kevesebbet Dániából (396 tonna).

Magyarország baromfihús-exportja 12 százalékkal, 88 ezer tonnára emelkedett 2016 első öt hónapjában 2015 azonos időszakához viszonyítva. A legtöbb baromfihúst Romániába (14,5 ezer tonna) és Ausztriába (11,2 ezer tonna) szállítottuk a vizsgált időszakban. Németország továbbra is stabil piacunk, ahova 7,4 ezer tonna baromfihúst szállítottunk az év első öt hó- napjában. Emellett jelentős piacaink Szlovákia (6,8 ezer tonna) és Franciaország (4,7 ezer tonna).

Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára (255 forint/kilogramm) 2,7 százalékkal volt alacsonyabb 2016 1–29. hetében az egy évvel korábbinál. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal, a csirkecombé 14 százalékkal, a csirkemellé pedig 2 százalékkal csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...