A magyar előírások szerint a közepes és nagyobb méretű élelmiszeripari vállalkozásoknak – más ágazatok szereplőitől eltérően – nem lesz lehetőségük arra, hogy támogatások segítségével hajtsák végre a szükséges technológiai fejlesztéseket, ami aggodalomra ad okot – jelezte közleményében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz).  A szervezet további áfacsökkentést is sürget.

Az Éfosz biztatónak tartja az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati stratégia elfogadását, viszont a megfogalmazott ambiciózus célok elérése és az ágazat versenyképességének helyreállítása érdekében továbbra is elengedhetetlennek tartja az ágazatra nehezedő adóterhek mielőbbi áttekintését és csökkentését, valamint a támogatási rendszer azonnali áthangolását – áll a közleményben.

A kormányzati fejlesztési stratégia helyzetértékelése is indokolttá teszi a központi terhek, ezek közül első helyen az élelmiszerek áfájának mielőbbi csökkentését. Erre mindenekelőtt azért van szükség, hogy az ágazatot fojtogató feketegazdaság szorítása enyhülhessen. A félsertések áfájának csökkentése nyomán tapasztalt pozitív változások és a román élelmiszer-áfa csökkentésének példája is azt mutatja, hogy az adómérséklés hatására már rövid időn belül is kimutathatóan visszaszorultak a törvénytelen utakon járó szereplők. Az közleményben megfogalmazottak szerint az állam bevételei sem estek jelentős mértékben vissza, mert az áfa-bevételek kiesését részben kompenzálta az adózott termelés és forgalom növekedése. Fontosnak tartjuk, hogy az állami költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével, a sertés tőkehúshoz hasonlóan a lehető legrövidebb időn belül az élelmiszerek mind szélesebb köre kerüljön az 5 százalékos áfakulcs alá.

A bajban lévő hazai élelmiszeripar versenyképességének javítása, a hazai élelmiszerek arányának és az export mennyiségének növelése nem valósítható meg kizárólag a mikro- és kisméretű vállalkozások támogatásával. Ehhez nagy szükség lenne arra, hogy a következő uniós támogatási időszakban a közepes és a nagyobb vállalkozások is részesülhessenek vissza nem térítendő támogatásokból – hangsúlyozza az érdekképviselet. Ezek a cégek hazai alapanyagból, hazai munkaerőt alkalmazva állítanak elő élelmiszereket. Az elmúlt tíz évben egyre növekvő állami elvonások, a gyakran változó szabályozási környezet és a gazdasági válság nyomán kialakult alacsony jövedelmezőség miatt ezek a vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek. Az élelmiszer-feldolgozók az előző uniós támogatási ciklus során nem jutottak érdemi fejlesztési támogatáshoz, márpedig elmaradt beruházásaik pótlását vissza nem térítendő támogatás nélkül, saját vagy piaci forrásokból ebben a ciklusban sem fogják tudni végrehajtani, így végleg kiszorulhatnak a piacról.

Súlyos károkat okozhat tehát. hogy – zömében a hazai korlátozó előírások miatt – az élelmiszeripari vállalkozások többsége nem szerepel az uniós hatóságok számára kiküldött támogatási programok és az első kiírt pályázatok kedvezményezettjei között. Az Éfosz ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a kormány által elfogadott élelmiszeripari fejlesztési stratégiában foglalt célok és az elmúlt időszak kormányzati ígéretei minél előbb érzékelhetőek legyenek a támogatási pályázatok kiírásában is.