Az előzetes termésbecslések alapján idén őszi búzából hektáronként 5 tonnás termés várható – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. A mintegy 1 millió hektáron vetett őszi búzából Czerván György szerint csaknem 5 millió tonna búza kerül majd a magtárakba, jó minőségben.

Az őszi búza mintegy 10 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok megyében vetették el, illetve takarítják be, a Jászságban a termőhelyi adottságok miatt 4,1 tonna körüli a terméseredmény, de ez eltérő gazdálkodónként.

A növénytermesztésen belül az őszi búza mellett a kukorica vetésterülete a legjelentősebb, a kukoricát is mintegy 1 millió hektáron termesztik.     A búzaárak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest 10-15 százalékkal csökkentek, az északi féltekén mindenhol jók a terméskilátások  és a világkészletek is magas szintűek. A gabona esetében az árakat a világpiac határozza meg, a magyarországi jó vagy kevésbé jó terméseredmények ezt nem tudják befolyásolni – fűzte hozzá az államtitkár. Az utóbbi napokban enyhe emelkedés látszik a búzaáraknál és a sertés esetében is – tette hozzá.

Czerván György szerint Magyarország mezőgazdasági ország, 2010 óta 55 százalékkal emelkedett a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ami kiváló eredmény. Az agrárexport évek óta töretlenül nő és jelentős szerepe van a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumának megőrzésében, gyarapításában.

Ugyanakkor hozzátette, ez a GDP-termelés szempontjából viszonylag kicsi ágazat nemzetgazdaság  külkereskedelmi aktívumának 30-45 százalékát „teszi le a nemzetgazdaság asztalára”, ami kiváló eredmény. Kitért arra, hogy az állatállomány és a mezőgazdasági foglalkoztatás folyamatosan nő. Czerván nagyon fontosnak tartja, hogy a közös agrárpolitikán belül jelenleg 2020-ig kiszámítható támogatási rendszere van az országnak, ezen belül az ágazatnak és már elkezdtek dolgozni a 2021 utáni terveken.

Arról is beszélt, hogy az ágazatban elsősorban piaci gondok merültek fel, amely a sertés-, illetve tejágazatot érinti jelenleg hátrányosan. Kiemelte ugyanakkor, hogy mindezek ellenére stabil, kiszámítható perspektivikus a magyar mezőgazdaság, amelyen belül a szántóföldi növénytermesztés meghatározó Magyarországon, 40-60 százalék az aránya – írja az MTI.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...