Rekordhozamot ért el az őszi búza, az árpa és a repce az idén – közölte a Nagy István, Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Őszi búzából 5,1-5,2 millió tonnát takarítottak be, ami 10 százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. A hektáronkénti 5,4 tonnás búza, az 5,2 tonnás árpa és a 3,2 tonnás repcetermés egyaránt rekordnak számít – tette hozzá.

Kiugróan jó volt a búzatermés Baranyában, Somogyban és Tolnában, ahol hektáronként csaknem 6,5 tonnás átlagot értek el, a legkevesebbet pedig, hektáronként átlagosan 4,6 tonnát Csongrád megyében takarítottak be a gazdák. A júniusi sok csapadék miatt jelentősen romlott a kenyérgabona minősége, a búza nagyjából fele-fele arányban étkezési és takarmányminőségű – ismertette Nagy István, aki a jelenlegi önköltség alatti felvásárlási ár miatt a raktározást javasolja a termelőknek.

Az egyéb nyári betakarítású növényekről elmondta: őszi árpából több mint 1,4 millió tonna került a magtárakba, ami a tavalyinál 30, az elmúlt 5 év átlagánál 66 százalékkal több. Kiemelkedő repcetermést hozott az idei év: a 810 ezer tonnás mennyiség 50 százalékkal magasabb az előző években betakarítottnál.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az idén a tavalyihoz képest kétszer annyi, összesen 10 ezer kárbejelentés érkezett a gazdáktól. Augusztusig 125 ezer hektárra jelentették be kárigényüket a termelők. Jégeső miatt több mint 44 ezer hektárra, tavaszi fagykár enyhítésére mintegy 43 ezer hektárra, viharkár és belvíz miatt pedig 16-16 ezer hektárra igényeltek támogatást. Hangsúlyozta: soha ekkora kárenyhítési összeg nem állt még rendelkezésre, mint most, hiszen összesen 24 milliárd forintot fordíthatnak a gazdálkodók kárainak megtérítésére.

Egységes, országos jégeső elhárító rendszer kiépítését sürgette a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, Jakab István a sajtótájékoztatón. Kiemelte azt is, hogy a magyar mezőgazdaság eredményeinek további javulásához egyre inkább megkerülhetetlen lesz a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körű alkalmazása, illetve az öntözés feltételeinek javítása.  

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...