Az egy évvel korábbihoz képest 6,7 százalékkal, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 6,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom februárban, az élelmiszer-eladások növekedése azonban ennél kisebb mértékű volt – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) .

Az április elején kiadott első becslés szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,5, a naptárhatással kiigazított adat szerint 6,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a januári szerény 1,7 és 2,2 százalékos emelkedés után.

Az élelmiszerforgalom volumene 4,9, a nem élelmiszer jellegű termékek értékesítése 8,0, az üzemanyag eladások 9,1 százalékkal haladták meg februárban az egy évvel korábbiakat. A nagyobb növekedési adat abból ered, hogy az első becslésében a nem élelmiszer jellegű termékek forgalmára 7,5 százalékos növekedést jelzett a KSH.

 Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,2, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 7,2 százalékkal nőtt.

A nem élelmiszer-kiskereskedelemben 14,4 százalékkal nőttek az eladások a textil-, ruházati és lábbeli-, 11,5 százalékkal a használtcikk, 12,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-, 7,2 százalékkal a számítástechnika-, egyéb iparcikk-, illetve 5,3 százalékkal a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben. Csökkent 10,3 százalékkal a forgalom volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben,  Az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 19,7 százalékkal emelkedett februárban, ezzel folytatódott az évek óta tartó bővülés.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 9,5 százalékkal nőttek.

 Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 648 milliárd forint volt februárban.  Az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.

 Január-februárban a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 4,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – írja az MTI.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...