Általános értetlenséget váltott ki a tejpiacon, hogy a régóta várt áfacsökkentés éppen az adócsalással leginkább érintett, és a fogyasztók körében legnépszerűbb termékek körét nem érinti, és ráadásul nem idén, hanem jövőre lép életbe. Az adótörvény-havaslat szerint a kormány a friss folyadéktej 18 százalékos áfáját csökkentené 5 százalékra, miközben a fogyasztás legalább háromnegyedét adó tartós, UHT-, illetve a 21 napos eltarthatóságú ESL-tejekre nem terjed ki az intézkedés. A tejágazatban érdekeltek szerint ez különösen azután érthetetlen, hogy kormányzati források is elismerték, hogy a tejágazatban az áfacsalások zöme az importból származó UHT-tejeknél fordul elő a legnagyobb mértékben.

Sőt, Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára nemráég arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy tejpiaci ellenőrzések tapasztalatai szerint főleg az import UHT-tejekkel csapják be a vásárlókat. Zsigó azt is hozzátette, hogy a kormány célja, a magyar tejtermelők segítése mellett az is, hogy megvédje a magyar fogyasztókat a silány minőségű tejektől és tejtermékektől.

„Az, hogy ez a termék továbbra is magas adókulcsban marad, szinte meghívásként értelmezhető a további áfacsalásra” – reagált a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

A MOSZ szerint a kormány arra sem volt tekintettel, hogy egész Európában, s így Magyarországon is tej túltermelés van. A többlettej raktározása pedig vagy tejpor- és vaj, vagy tartós, UHT-tej formájában történhet meg. A termelőktől a feldolgozó naponta veszi át a frissen fejt tejet, ami hosszú távon nem tárolható. Az érdekképviselet szerint ugyanakkor mivel Magyarországon a porító kapacitás elégtelen, így a többlettej zömét tartós tej formájában tárolják. Az új áfaszabályok szerint viszont a friss és tartós tej között olyan fogyasztói árkülönbség alakulhat ki, ami érdektelenné teheti a hazai gyártókat a tartós tej előállításában. Ez könnyen járhat együtt azzal, hogy a tejtermelők által megtermelt többlet tejet a feldolgozók nem, vagy irreálisan alacsony áron fogják csak átvenni. Ez pedig a tejtermelés további szűkülésével, az árak további csökkenésével járhat együtt, ami a MOSZ szerint nem nevezhető a termelők megvédésének. Az érdekképviselet szakértői úgy vélik, ha nem csökkenti 5 százalékra a tartós tej áfáját is, akkor ez további felvásárlási árcsökkenést, a tejtermelők helyzetének további romlását, és az állatállomány csökkenését fogja okozni.

Az áfacsökkentés egyébként is problémákat okoz a termelőknek, mivel a tehenészetekben termelt nyerstej áfája is csökkenne, így csökkenne a tejeladásokból származó bevétel is. Ez pedig növelné az amúgy is veszteséges tehenészetek likviditási gondjait, hiszen a termeléshez szükséges alapanyagok 27 százalékos áfával terheltek maradnak.

Kormányzati források egészségügyi megfontolásokkal magyarázzák a tartós tejek kimaradását az áfacsökkentésből, bár a korábbi nyilatkozatok alapján bizonyos, hogy az eredeti tervek még szélesebb körű adómérséklésről szóltak.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...