Kimaradt az élelmiszeripar a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) első, 85 milliárd forintos pályázati köréből, és a további uniós pályázati lehetőségei sem kecsegtetőek. A kormányzati ígéretek arról szóltak, hogy a vidékfejlesztési programból 200 milliárd, míg a GINOP-ból 100 milliárd forint támogatás jut az ágazat szereplőinek – előbbiből a mikro- és kisvállalkozásoknak, utóbbiból pedig a közepes és nagyvállalatoknak. Ez kompenzációt jelenthetett volna az iparágnak, amelyiket nem csak a rendszerváltás, hanem az előző uniós támogatási ciklus vesztesének tekinthetünk. Az előző hétéves periódusban ugyanis egyértelműen a hátrányosan megkülönböztetett iparágak közé tartozott az élelmiszeripar: akkor mindössze 70-80 milliárd forintnyi támogatás jutott ide, és ennek a forrásnak több mint harmadát ráadásul elvitte a borászat. A részletszabályok kiderülése után azonban világos lett, hogy korai volt az ágazati szereplők öröme, mert a termelés több mint felét adó nagyvállalati kör egyáltalán nem juthat uniós forráshoz, és a közepes méretű cégek is csak korlátozott mértékben, és alacsonyabb hányadban számíthatnak projektjeik brüsszeli kasszából történő finanszírozására. Így viszont aligha marad remény a versenytársakkal szemben fennálló jelentős, és egyre növekvő hatékonyságbeli lemaradás csökkentésére.

A kormányzati ígéretek arról szóltak, hogy az élelmiszeriparnak ebben az uniós ciklusban sokkal több pénz jut. Ezt számszerűsítette is a kormányzat, és 300 milliárd forint támogatásról beszélt, amelyből 200 milliárd forint a vidékfejlesztési program keretein belül, 100 milliárd pedig a GINOP pályázatain keresztül kerül az ágazatba. „A két program közti megosztást azzal indokolta a kormány, hogy a kisebbek a vidékfejlesztési támogatásokból, a nagyobb cégek pedig a GINOP-ból juthatnak uniós forrásokhoz” emlékeztetett az agromonitor.hu-nak nyilatkozó Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) elnöke.

Közben kiderült, hogy a 2014-2020-as uniós támogatási ciklusra kötött Partnerségi megállapodásban szerepel egy lábjegyzet, amely szerint a GINOP-ból élelmiszeripari cégek csak visszatérítendő, vagy kombinált – azaz a visszatérítendőn kívül bizonyos arányban vissza nem térítendő forrást is tartalmazó – támogatást kaphatnak.  Az is kiderült, hogy a GINOP-ból a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek egyáltalán nem kaphatnak támogatást, az 50 és 250 fő közöttieknek pedig csak kombinált támogatás juthat. Utóbbi részleteiről pedig semmit sem tudni, de valószínűsíthető, hogy a két támogatási forma közötti arány legjobb esetben is 50-50 százalékos lehet. Vagyis, aki abban reménykedett, hogy a már kidolgozott projektjét egy átlagos, 40 százalékos intenzitású uniós támogatással tudja finanszírozni, szintén nagyot kell csalódnia, hiszen ennek legfeljebb a fele lehet a támogatásintenzitás. „Ez messze nem az, mint amit az utóbbi időben bármelyik másik ágazat fejlesztéséhez igénybe vehettek” – érzékeltette ágazata hátrányos helyzetét az ÉFOSZ-elnök. Összességében pedig az is megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán marad-e 100 milliárd forint az élelmiszeriparra – tette hozzá.

Amíg a GINOP-ból – és így az uniós támogatásokból – teljesen kimarad a magyarországi 60-70 nagyüzem, és a közepes vállalkozások is messze rosszabb feltételekkel igényelhetnek támogatást, a vidékfejlesztésben valóban több jogcímen elérhető lesz 200 milliárd forintnyi támogatás „élelmiszeripari tevékenységgel kapcsolatos fejlesztésekre”. Csakhogy ebből az iparágban tevékenykedő cégek közül csupán a mikro- és kisvállalkozások részesülhetnek, rajtuk kívül pedig olyan mezőgazdasági termelők, akik most akarnak élelmiszer-feldolgozó beruházásokat megvalósítani, illetve – prioritásként kezelve –, ezen agrártermelők konzorciumai. Ráadásul ágazati információk szerint ebből a 200 milliárd forintból 20 milliárdot már elkülönítettek a borászat számára.

Az ÉFOSZ elnökének helyzetértékelése szerint nem elég, hogy a nagyvállalati kör semmit nem kap, a közepes vállalkozások pedig csak reménykedhetnek, a vidékfejlesztési forrásokból potenciális versenytársaikat támogatják.

Pedig a 300 milliárd forintos ígéret szakmailag megalapozottnak tűnt, ugyanis a kormány reálisan mérte fel az ágazat helyzetét, és – legalábbis az ágazati szereplők szerint – megfelelő lépéseket tervezett. A vidékfejlesztési programban ugyanis az szerepel, hogy a hazai élelmiszeripar egy foglalkoztatottra vetített hatékonysága 2010-ben mindössze 40,7 százaléka volt az EU-28 átlagának. A kormány azt is megállapítja, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek biztosabb piaci pozíciót jelentenek a globális élelmiszerpiacon, de az élelmiszer-feldolgozásban megvalósult fejlesztések az elmúlt években rendre az amortizációs érték alatt maradtak. Így viszont az élelmiszer-feldolgozás versenyképessége egyre romlik. Ezek alapján két fő irányt jelölt ki a kormány a fejlesztésekre: a gyorsan változó igényekhez alkalmazkodni képes mikro- és kisvállalkozások, és a globálisan is versenyképes vállalkozások fejlesztését.

Mivel utóbbira jól láthatóan nem talált megoldást a kormány, az ÉFOSZ két hete levélben kereste meg a probléma felvázolásával a miniszterelnököt és a három, a területen érintett minisztert, Varga Mihály, nemzetgazdasági, Lázár János Miniszterelnökséget vezető, és Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert. Válasz egyelőre egyik helyről sem érkezett. Homályos ígéretek elhangzottak arra, hogy hazai költségvetési forrásból juttatnak támogatást az ágazatnak, amire az iparági szereplők azért egyelőre nem vennének mérget.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...