A magyar élelmiszerek közül a védett borokat hamisítják leginkább az Európai Unióban, ami a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak káros.

A földrajzi oltalom alatt álló magyar élelmiszerek 10,8 százaléka bizonyult hamisnak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése szerint. Magyarország a 17 vizsgált uniós ország közül a harmadik lett Luxemburg és Görögország után

Utóbbi két államban a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 25,4, illetve 21,9 százalékát hamisították. Az unióban a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel, ezt követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék, a nyers húsok és húsipari termékek, a sajtok, majd a borok, végül a sörök.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szerint Magyarországon 16 milliárd forintos, uniós szinten 4,3 milliárd eurós (1371 milliárd forint), ilyen jellegű hamisításból eredő gazdasági kárt regisztráltak 2014-ben, emellett a fogyasztókat további 2,3 milliárd euró (729 milliárd forint) értékű veszteség is érte.

Az EUIPO jelentése alapján a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki, ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen.

Németh Mónika, a HENT titkára szerint a földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása nagy presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, valamint az országimázsnak is. A HENT szorgalmazza a hazai és a nemzetközi hatóságok közreműködését és az egységes uniós fellépést.

Az unión belül a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75 százalékát állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban, 0,97 százalékban veszi ki a részét a magyar lakosság. Ugyanakkor a magyar fogyasztók e termékek közül 94 százalékban a hazai készítésűt veszik, és mindössze 6 százalékban az importáltat, ezzel Magyarország Szlovákia után a második helyen van az Európai Unióban – írja az MTI.