Megszüntette a csődeljárást a bíróság, miután a februárban fizetési haladékot kérő Sikér Malomipari Zrt.-nek nem sikerült megállapodnia a hitelezőivel. Ez azt jelenti, hogy a tízmilliárd forint feletti éves forgalmával az öt legnagyobb piaci szereplő között jegyzett tatabányai cég ellen megindulhat a felszámolási eljárás – írja a Világgazdaság. A fizetési haladék pedig már csak a felszámolás elrendeléséig él.

A Sikér dinamikusan fejlődött, az utóbbi években négy év alatt két és félszeresére növelte a forgalmát, 2013-ban még 43,5 millió forintos osztalékot is tudott fizetni (igaz, ebből 20 milliót az eredménytartalékból kanyarított ki). Megbízható, stabil cég hírében állt, semmi sem utalt a cég megingására, 2014-ben még több mint 90 millió forintos nyereséget ért el. Előélete alapján tehát váratlanul érte a piacot a tatabányai vállalkozás csődje.

A lap érdeklődésére a cég nem reagált, a Likvid-B Csődmenedzser és Felszámoló Kft. vagyonfelügyelőjétől, Pekk Antaltól annyit tudtak meg, hogy a malomipari cég már nem végez tevékenységet, a hitelezők számáról és a rendezendő adósságról azonban nem kívánt nyilatkozni. A Napi Gazdaság korábbi közlése szerint mindenesetre 50-80 hitelezővel kellett volna egyezségre jutnia a Sikérnek. A 2014-es mérleg alapján mintegy 7 milliárd forint adósság sorsát kell rendezni, legalábbis a kötelezettségállomány ennyire rúgott az év végén.

A malomipari vállalkozás sorsát a Széchenyi Bank bedőlése, a finanszírozó bankok és hitelbiztosítók visszalépése, a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott, több mint 300 milliós kartellbírság és az ágazatban kibontakozott öldöklő verseny pecsételte meg – ez derült ki Blázsek Ferenc főtulajdonos februári nyilatkozataiból. Pedig a Sikér a legkorszerűbb eszközökkel termelő cégek közé tartozott, őrlő és koptató üzemi technológiáját például 351,5 millió forintos állami és uniós forrás felhasználásával vezette be.

A Sikér kiesése nem érződik a piacon – mondták a Világgazdaságnak a megkérdezett versenytársak –, a keletkezett rést azonnal elfoglalta a konkurencia. Az ágazat kapacitása ugyanis túlméretezett, durván 60 százalékig van kihasználva. Ennek megfelelően igen szerény a profittermelő képesség, és a cégek gyakran negatív árversenybe is belemennek, vállalják a veszteséget megrendelőik megtartása, esetleg piacnyerés reményében. A liszttermelésből azonban ez nem finanszírozható. Az agrártárca a statisztikai adatokból ugyan 5 százalék árbevétel-arányos átlagos nyereséget mutatott ki a malomiparra, a szakmai szövetség szerint azonban ezt a több lábon álló cégek – mint amilyen például a Nestlé – húzzák fel. A tisztán malomipari cégek nyeresége 1-2 százalék körül alakul. 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...