Számos esetben olyan cégek próbálnak meg a Miniszterelnökséghez beadott élelmiszeripari pályázatokon több százmilliós vagy akár milliárdos nagyságrendű támogatást elnyerni, amelyek árbevétele gyakorlatilag a nullához közelít – írja a Magyar Idők.

Jelentős érdeklődés fogadta a februárban megnyílt élelmiszeripari pályázatokat, a beérkezett támogatási kérelmek már most meghaladják a 141 milliárd forintos keretet. A tisztességes vállalkozások mellett azonban olykor olyan cégek pályázata is beérkezik az irányító hatósághoz, amelyekről egyértelműen látszik, hogy nem felelnek meg a felhívásban foglalt célkitűzéseknek, vagy a vállalkozás méretéhez képest irreálisan magas támogatást kérnek – írja a lap.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: a pályázat meghirdetésekor igyekeztek rugalmas és könnyen teljesíthető feltételeket szabni, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy akik a könnyen megszerezhető pénz reményében pályáznak, azok olyan támogatási kérelmet is be tudnak nyújtani, amelyek a gyakorlatban nem takarnak valós beruházási szándékot.

Erre példaként említett egy olyan konzorciumot, amelynek tagjai minimális árbevétellel rendelkeznek, láthatóan nem régóta és nem komolyan foglalkoznak az élelmiszeripari tevékenységgel. „Bár ezek a vállalkozások is pályázhatnak százmilliós, vagy akár milliárdos beruházásokra is, a támogatási kérelmüket nagy valószínűséggel elutasítja az irányító hatóság” – mutatott rá. Elmondta: a Miniszterelnökség minden egyes pályázat esetében megvizsgálja, hogy a dokumentum valós beruházási célt fogalmaz-e meg, a gyanús kérelmeket pedig azonnal kiiktatják a rendszerből.

Az államtitkár szerint olyan eset is előfordul, amikor a pályázó vállalkozás nem élelmiszeripari tevékenységet próbál meg akként eladni. A legjobb példa erre az a több ezer négyzetméteres raktárcsarnok, amelynek megépítéséhez úgy próbált meg támogatást igénybe venni egy cég, hogy pályázatban vállalta egy kisebb feldolgozó gépsor beszerzését. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan nem az élelmiszeripari fejlesztés kategóriájába sorolható.

„A cél az, hogy a rendelkezésre álló forrást közvetlenül az egyébként igencsak technológiai lemaradásban lévő ágazat fejlesztésére fordítsuk, logisztikai beruházásokat ebből a keretből nem fogunk finanszírozni” – szögezte le Kis Miklós Zsolt. Hozzátette: az uniós forrást megpályázók nem vehetik készpénznek, hogy mindenképpen támogatáshoz jutnak, „ahogyan az előző kormány idején előfordulhatott, amikor több esetben is sikerült kijátszaniuk a rendszert az ügyeskedőknek”.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...