Eltűnhet a baromfihús-kínálat 5-6 százaléka is a hazai kiskereskedelmi forgalomból azzal, hogy az ötszázalékos forgalmi adó bevezetésével megszűnik az „áfakreatív” cégek versenyelőnye – állította a Magyar Időknek Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke.  Az intézkedés a keresletre is jótékony hatással lesz, az év elején kiugróan magas számokat várnak a termelők.

Jelentős gazdaságfehérítő hatása lehet annak, hogy januártól öt százalékra csökken a forgalmi adó a baromfiágazatban. A jövő év elejétől 5-6 százaléknyi, elsősorban importáru szorulhat ki a kereskedelmi forgalomból, aminek a helyére magyar termelő, vágóüzem vagy beszállító léphet azzal, hogy az úgynevezett áfakreatív cégek versenyelőnye megszűnik – hívta fel a figyelmet Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke. Bár az intézkedés hatására a kereslet is emelkedésnek indulhat, igazi előrelépés az ágazat fehéredésében jelentkezhet. „Ezek a cégek semmilyen értéket nem teremtettek, viszont több ponton is megcsapolták az értékláncot. Részben ellopták az áfát, részben pedig piaci zavarokat okoztak, ezzel versenyhátrányban tartva a tisztességes baromfitartó cégeket” – jegyezte meg.

Az év első néhány hónapja a keresletben is jelentősebb bővülést hozhat: az alacsony áfa, a mérsékeltebb árak vélhetően az újdonság erejével hatnak majd a belső piacon. „Bizonyosan sokakat meggyőz majd, ha ötödével olcsóbban kapható majd ugyanaz a comb, mell vagy baromfitest, mint december 31-én” – emelte ki Bárány László. Az árak már ma sem túl magasak. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) statisztikája szerint a vágócsirke termelői ára július végén 255 forint volt kilónként, ami 2,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal, a csirkecombé 14 százalékkal, a csirkemellé pedig 2 százalékkal mérséklődött ugyanebben az összehasonlításban.

A hazai baromfitartás növekedési lehetőségei egyébként a külpiaci szállításban vannak, ezen a téren pedig egyre jobban szerepel az ágazat. Az év első öt hónapjában mintegy 12 százalékkal több csirke- és pulykahúst szállítottak külföldre a magyar vállalkozások, mint egy évvel korábban. Az AKI adatai szerint május végén 88 ezer tonnára nőtt a kivitel mennyisége. A legtöbb magyar baromfi egyébként Romániába és Ausztriába került. Németország továbbra is stabil piacunk, ahova 7,4 ezer tonna baromfihúst szállítottak a termelők az év első öt hónapjában. A növekedés hátterében a folyamatosan bővülő hazai termelés áll. A legtöbb fejlődő pályán lévő vállalkozás ugyanis a megtermelt többletet a külpiacokon értékesíti. „Az egész hazai agrár-élelmiszeriparban a baromfitartás az egyetlen ágazat, amelynek az éves növekedési üteme stabilan 6 és 9 százalék között van. Az idei bővülés üteme ez utóbbi szinthez lesz közelebb” – állítja Bárány. A hazai piac ugyanakkor korlátos, ezért a növekedés csak az külpiacokon képzelhető el. Bár az export növekedését az év első felében a forint–euró árfolyam alakulása is segítette, az egyértelmű, hogy az itthon megtermelt többlettermék szinte teljes egésze a külföldi fogyasztók asztalára kerül.

Bárány szerint az Európai Unió belső piacán sikerült megtartani a pozíciónkat, sőt Anglia esetében még növelni is tudták a kiszállított mennyiséget a vállalkozások, az igazán nagy fejlődési lehetőség azonban a tengerentúlon és Távol-Keleten van.

„Néhány hónapja Kanadába is szállítunk magyar baromfit, Dél-Afrikán keresztül a fekete kontinens többi országába is jut a jó minőségű áruból, emellett a dél-koreai piacon is megtalálhatók a termékeink” – emelte ki. A második félévi statisztikában jelentős szerepe lesz majd a tajvani, a japán és a szingapúri szállítmányoknak is. Bárány László szerint a magyar baromfihús-termelés gyakorlatilag korlátok nélkül növelhető: az exportot sem vallási, sem egyéb megkötések nem befolyásolják, a hazai gabonatermelés pedig takarmányoldalról biztosítja a növekedést.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...