Hiába álltak csökkenő pályára a mezőgazdasági nyersanyagárak, rövid távon nem valószínű, hogy idehaza is olcsóbb lesz az élelmiszer. A különbség máshol csapódik le – írja a Magyar Nemzet.

Fél éve fordult elő legutóbb, ami júliusban: estek az élelmiszer-ipari nyersanyagárak – ismertette az Élelmezésügyi Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) által készített élelmiszer-árindexet a Financial Times. Az elmúlt hónapban meredeken esett a gabonafélék árfolyama, felülmúlva a tejipari és húsipari termékekének az emelkedését. „A beszerzési és az eladási ár közötti különbséget valószínűleg nem a fogyasztóknak adják át az áruházláncok, hanem bérfejlesztésre fordítják, mert ezen a téren nagy a nyomás rajtuk” – mondta a Magyar Nemzetnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Dávid Ferenc kifejtette: direkt, gyors, vásárlókat érintő hatás további nyersanyagár-csökkenés esetén sem várható, ráadásul a minimálbér-emelés is komoly teher lesz a multikon.

Összességében egyébként nem kiugró mértékben, 0,8 százalékkal csökkent a FAO élelmiszerár-indexének értéke júliusban az előző hónaphoz képest. A kukorica és a búza áresésében fontos szerepet játszott a rekordtermés és az alacsony kereslet időbeni egybeesése, ami ismerős jelenség: az év elején már hét esztendeje nem látott alacsony szinten tanyázott ennek a két nyersanyagnak a piaci ára, a mostani az egy évvel ezelőtti állapotoknak felel meg. A gabona ára szempontjából július soha nem látott, 5,6 százalékos esést hozott, és 11 százalékkal vannak alacsonyabban az árak, mint egy éve. Mindenesetre megállapítható, hogy a január–júniusi időszakban a rossz dél-amerikai időjárás és az amerikai dollár gyengülése hozott csak átmeneti drágulást az élelmiszer-ipari nyersanyagok piacán.

„Hiába jó a gazdák gabonatermése, a nagy mennyiség magával hozta az alacsony árat, de ettől még nem lesz automatikusan olcsóbb a pékáru” – fogalmazott a lapnak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György azt mondta, a malmoknak őrölniük, a pékeknek pedig sütniük kell, vagyis a feldolgozási folyamat költségeiről sem szabad megfeledkezni, a fogyasztói árak csak akkor lehetnek érzékelhetően alacsonyabbak, ha a nyersanyagár-csökkenés nemcsak átmeneti, hanem tartós. Ez esetben a multiknak kötelességük átadni az árelőnyt a vevőknek.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...