Értékben 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a mennyiségi eladás 0,2 százalékkal csökkent – derül ki a Nielsen piackutató vállalat negyedévenkénti európai elemzéséből.

Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi három év legalacsonyabb értékbeni növekedését mérték az idei második negyedévben Magyarországon, de a 2,5 százalék még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos átlagos európai növekedés. A magyar mutató Európában a hatodik legnagyobb, még mindig az élmezőnybe tartozik.

A hazai mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után csökkent. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat. Magyarországon az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlagosan 2,7 százalékkal nőttek a tavalyi második negyedévhez képest. Európában átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak.

A 21 vizsgált európai ország közül az élelmiszer-kiskereskedelem bevételének legnagyobb arányú, 8,9 százalékos növekedését Törökországban mérték. Ezt követte Norvégia 3,5, Svédország 3,2, Lengyelország 2,9 és Írország 2,6 százalékkal. A rangsor végén Görögország áll, előtte Finnország, az Egyesült Királyság, Svájc és Ausztria, mind az öt országban csökkent az értékben mért forgalom.

Az öt nagy nyugat-európai piacot vizsgálva a legnagyobb, 2,1 százalékos növekedést Spanyolországban mérték, Olaszországban 1,2, Franciaországban 0,5, Németországban pedig 0,3 százalékos volt a bővülés, míg az Egyesült Királyságban 1,6 százalékos  csökkenést regisztráltak.

Egész Európa élelmiszer-kiskereskedelme alacsony teljesítményt produkált. Ennek egyik oka, hogy a húsvét idén nem a második negyedévre esett, szemben a múlt évvel. Jelentősebb hatása volt azonban a Franciaországban és Németországban mért alacsony növekedési ütemnek, illetve az Egyesült Királyságban a csökkenésnek, amit főleg a kiskereskedők közötti árharc okozott – idézte a közlemény Jean-Jacques Vandenheede-t, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatóját.

Régiónkban a növekedés Lengyelországban 2,9, Csehországban 1,7, Szlovákiában pedig 1,0 százalékos volt, Ausztria viszont 0,8 százalékos csökkenéssel a negatív zónába került.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...