Mintegy kétszázmillió forintból épül baromfi-vágóhíd Tiszatenyőn a Belügyminisztérium száz százalékos támogatásával. A legalább tizenöt új munkahelyet teremtő zöldmezős beruházást a tervek szerint 2018-tól üzemelteti az önkormányzat.

Még az idén megkezdődik a tiszatenyői vágóhíd építése, a beruházás költségeihez az önkormányzat is hozzájárul 8-10 millió forinttal, kiegészítve ezzel a 200 milliós belügyminisztériumi támogatást – közölte Kazinczi István a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszatenyő fideszes polgármestere. Jelenleg a kiviteli tervek előkészítése, a tereprendezés zajlik és folyamatban van a kivitelezésre kiírt közbeszerzés is. A 420 négyzetméteres vágóhíd a víziszárnyas kivételével minden baromfi vágására, s nyolc órás munkaidőben ezer állat vágására lesz alkalmas. 

A mintegy 1700 lelkes település vezetője elmondta azt is, hogy egy magyar vállalkozás, a DÚC-BAU Kft. fürjet kíván vágatni az üzemben, és megrendelésével egy műszakot máris lekötne. A szándéknyilatkozatot már aláírt cég ötszázezer törzsállományú fürjtelepet is létesítene a községben, hogy biztosítsa az alapanyagot. Tanyasi csirkét eddig is neveltek Tiszatenyőn, a felépülő vágóhíd pedig lehetőséget teremt arra, hogy a feldolgozott termékből magasabb bevételhez jussanak a helyiek – jelentette ki a polgármester.

Kazinczi István arról is beszámolt, hogy a vágóhíd megépítéséhez negyvenezer darab földtéglára van szükség. A vályogvetés már folyamatban van a településen, az előkészületi munkákat tizenöt közmunkás végzi, így ők is részt vesznek a beruházás megvalósításában.

A közfoglalkoztatás keretében Tiszatenyőn jelenleg az önkormányzat saját telepén 80 tehenet tartanak és tejfeldolgozót üzemeltetnek. A baromfitelepen évente 40-50 ezer szárnyast, a sertéstelepen évente 800 sertést nevelnek. Ezen túl savanyító- valamint szikvízüzem is működik, továbbá Tiszatenyőről hat településre szállítják a közétkeztetésben főzött 1200 adag ételt vasárnap kivételével minden nap. A községben jelenleg 120 közfoglalkoztatott dolgozik.

A tervek szerint a vágóhíd teljes mértékben „saját lábon álló” cégként fog működni, szociális szövetkezet vagy önálló önkormányzati üzemág formájában.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...