Komoly fejlesztés nélkül az élelmiszeripar sem fogja sokáig húzni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Gőgös Zoltán, volt agrárállamtitkár, az MSZP elnökhelyettese. A pápai húsüzemmel kapcsolatban pedig elmondta: valódi befektetőre lenne szükség, és figyelembe véve az új tulajdonosra váró fejlesztéseket, az egyeurós vételárat sem tartaná ördögtől valónak.

 „Most is azt gondolom, amit korábban, hogy a magyar élelmiszeripar nem bírta ki azt a különadó-csomagot, amit az Orbán-kormány 2011-ben kitalált” – mondta a volt államtitkár az interjúban. Akkor hirtelen négy húskombinát fogott padlót: a kapuvári, a kaposvári, a gyulai és a pápai. Gőgös szerint Pápán próbálták a korábbi menedzsmentre rákenni az ügyet, de ez nem jött be, egy ilyen cég 600 millió forint pluszterhet egyszerűen nem bír ki. Az ex-államtitkár megítélése szerint a lejtmenet a kormányváltás utáni különadók után kezdődött, a társaság az általuk lebonyolított privatizáció után két évig nyereséges volt.

A húsipar helyzetét az áfacsalás is nagyon rontotta – tette hozzá. A választások előtt az üzemnek adott munkahelymegtartó támogatás csak arra volt elég, hogy a csődegyezség feltételeit teljesítse, szerkezetátalakításra nem maradt pénz. Az orosz piaci stoppal is érintett üzem tehát úgy próbál piacon maradni, hogy nagyon rossz a termelési szerkezete. Ráadásul nem tipikus, hogy egy 10 milliárd forint feletti árbevételű termelő cégnek egy települési önkormányzat legyen a működtetője. Miután a mérlege veszteséges, ha késő őszig nem érkezik egy olyan befektető, aki rendezi a piaci ügyeket, akkor ez a 850 embert foglalkoztató cég előbb-utóbb befejezi – mondta, hozzátéve: bízik abban, hogy nem így lesz, mert a város ezt nagyon megérezné.

Komoly fejlesztés nélkül nem fogja sokáig húzni az élelmiszeripar sem, nagyon jelentős tőkeinjekcióra lenne szükség. Ugyanakkor magát az agráriumot, a mezőgazdasági alaptevékenységet nem látja ennyire rossz helyzetben, a tejtermelőket kivéve. A tejágazatban a legnagyobb gondot az elcsalt áfájú külföldi tej okozza: emiatt egy napi 30 ezer liter tejet adó hazai tehenészetben egymillió forint veszteség képződik naponta. Ezt csak úgy tudják kompenzálni, hogy a vemhes vagy akár szűz üszőt nem állítják be a sorba, hanem eladják. Tehát fokozatosan fogy az állomány. Ez logikus gazdasági döntés, de tovább növeli falun a munkanélküliséget - hangsúlyozta. Az állattartásban a tejelő tehenészet a legnagyobb foglalkoztató, ebben a körben legalább 30-40 ezer ember dolgozik. Az egyik gond ebből adódhat. A másik meg abból, hogy nagyon leépül az állattartás, amire szintén megvan az esély az 1200 hektár fölötti támogatások megvonása miatt. Az állattenyésztés eddigi veszteségeit vagy nullás működését ugyanis eddig a támogatásokkal kompenzálták.

Gőgös szerint durva csúsztatás, hogy az 1200 hektár feletti elvonást odaadják az állattartóknak, ugyanis a nagyobb gazdaságoknál van az állat. Nem kellene tehát elvonni meg odaadni, ott kéne hagyni. Szerinte a csak növénytermesztő cégek zöme képes lenne pluszfoglalkoztatást generálni.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...