Érdekes számítást végzett a napi.hu, amely – az Eurostat adataira támaszkodva – azt az eredményt hozta, hogy európai összehasonlításban Magyarország több termék esetében is a legolcsóbbak közé tartozik. Ennek oka jórészt a gyenge vásárlóerővel van összefüggésben, de megfigyelhető, hogy a „klasszikusan” az áfaelkerüléssel forgalomba hozott agrár- és élelmiszeripari termékek ára is az európai átlag alatti. Bár a portál a tejről nem közölt adatokat, a Tej Terméktanács nemrégiben arról számolt be, hogy a Magyarországon forgalmazott szlovák tejek fogyasztói ára 40-50 forinttal olcsóbb literenként, mint szlovákiai boltokban az ugyanazon feldolgozók által előállított tejek fogyasztói árai, amit közgazdaságilag sem az alapanyagok árai, sem a feldolgozási költségek nem indokolnak – vagyis itt is erős a gyanú, hogy az áfacsalás hatásáról van szó.

Bár sokféle hatással – például az eltérő adóterhekkel – magyarázható, hogy egy-egy termék átlagára más és más az egyes európai országokban, az Eurostat által 2014-ben vizsgált 192 termék esetében számos olyat találtak, amelyek gyakorlatilag azonos áron voltak kaphatóak – írja a portál. lyen terméknek számít például a finomított kristálycukor: amelynél vizsgált országok többségében egy euró körül szóródott a kilónkénti ár. Lefelé a leginkább a lengyel érték (60 eurócent), felfelé a norvég (2,18 euró) lóg ki. Az Eurostat felmérése a magyarországi árakat nem vette górcső alá, ezt a napi.hu pótolta a KSH által közölt éves átlagárakkal, amit az éves átlagos MNB-árfolyammal számítottak át forintról euróra. A cukor esetében ez 72 eurócentre jött ki, miközben a szomszédos Szlovákiában 92, Romániában pedig 82 centet mutat a statisztika – az eltérés vélhetően az áfacsalások árleszorító hatásával is magyarázható.

Hasonló okokból lehet feltűnően olcsó a szintén az áfacsalók egyik kedvenc terepének számító liszt is. Ez átszámítva 0,45 euróba került idehaza tavaly, szemben a szlovákiai 47 illetve a romániai 63 centtel. A megfigyelt országok átlaga 70 cent feletti, az élen a norvégok állnak, közel másfél euróval.

Bár a sertéságazat legális szereplői a feketevágóhidak jelentős súlyára panaszkodnak Magyarországon, európai összehasonlításban a karaj nem számít feltűnően olcsónak, sőt, a 3,6 euró/kg átlagár felett van. A hazai, 4,7 eurónak megfelelő kilónkénti ár valamivel magasabb, mint a közel 4,5 eurós román, szlovák vagy cseh összeg. A vizsgált országok között ez a termék Lengyelországban volt a legyolcsóbb (3,55 euró), Luxemburgban pedig a legdrágább (9,98 euró). A húsárak értékeléséhez azért hozzátartozik, hogy idén január 1-jétől az élősertésnél és a hasított félsertésnél tavaly januártól 5 százalékra csökkent az áfa.

Egy liter sört Magyarországon (itt a KSH által megfigyelt világos és minőségi kategória átlagárát átlagolta tovább a napi.hu) 1,34 eurónak megfelelő összegért lehetett hazavinni a boltból, ami a megfigyelt országok bő 1,5 eurós átlagértéke alatt maradt. Ezt az átlagot felfelé főleg a 3 euró feletti árat felmutató Ciprus és Törökország húzták, míg a skála másik végén az 1,1 euró alatti értéket produkáló Bulgária állt.

Bár a hazai fogyasztók nem feltétlenül érzik így, a cigaretta sem számít különösebben drágának idehaza európai összehasonlításban. A kontinens két fele között mély az árszakadék: míg nyugaton jellemzően 5-6 euró körül van egy doboz cigaretta, addig a volt szocialista országok esetében 3 euró körüli árral találkozhatunk. Utóbbi igaz Magyarországra is, a KSH által mért három típus átlagára átszámolva 3,1 euró alatt maradt. (Igaz, itthon 19 szál van egy csomagban, az Eurostat 20 szálas dobozokról közölt átlagárat.) A vizsgált országok között a brit dohányosokon van a legnagyobb teher, ott az átlagár megközelítette a 11 eurót. Ebből a pénzből bőségesen kijön 4 csomag bolgár, török vagy litván cigaretta.

Valamivel a megfigyelt országok átlagos, 4,78 eurós ára alatti összegért, 4,57 euróért vásárolhattunk magunknak mozijegyet idehaza. (Itt az összehasonlítást némileg nehezítheti, hogy míg az Eurostat szombat esti jegyek árát közölte, addig a KSH péntek délutáni tikettekkel számolt.) Európán belül nagy a szórás, hiszen míg Finnországban 11,27 euróba kerül egy jegy és Hollandiában is közelíti a 10 eurós szintet, addig a török és a bolgár mozikba 4 euró alatti tarifákon is be lehet ülni.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...