A népegészségügyi termékadót ezért nem növelni, hanem csökkenteni kellene – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), gyakorlatilag megismételve az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) ezügyben kifejtett álláspontját, és érvelését. Mint emlékezetes, Surján László a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke beszélt arról, hogy pártja a népegészségügyi termékadó kiszélesítését javasolja. A köztestület azzal indokolja álláspontját, hogy magyar élelmiszeripar adó- és járulékterhei jelenleg is messze meghaladják az európai versenytársak hasonló költségeit, és az elmúlt évek során azok mértéke jelentősen emelkedett. Ezek eredménye, hogy az egyébként is kevésbé fizetőképes magyar fogyasztók jelenleg is az EU-átlagot messze meghaladó adótartalom mellett vásárolhatják meg az élelmiszereket.

A NAK úgy találja, és helyesnek véli, hogy elmúlt időszakban a kormányzaton belüli szakmapolitikai megnyilatkozások az élelmiszeripar stratégiai ágazatként való kezelését kezdeményezték. A köztestület kormányzati szakmai anyagokat idéz, amelyek elismerik, hogy az éveken keresztül csökkenő fogyasztás és az egyre növekvő állami elvonások miatt a szükséges beruházások elmaradtak, számos vállalkozás jelentett csődöt és több ezer munkahely szűnt meg. A terhek közül nemzetközi szinten is kiemelkedő mértékű az élelmiszerek többsége esetén alkalmazott 27 százalékos általános forgalmi adó, csakúgy, mint az élelmiszer termékpálya szereplőire kirótt élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a népegészségügyi termékadó. Az ágazatot az elmúlt három évben egyre növekvő mértékben terhelték a különféle extraadók, összesen ötvenmilliárdos többletköltséget okozva a szektornak.

A NAK ugyan egyetért azzal, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kiemelt fontosságú társadalmi feladat, de állásfoglalása szerint ezt nem az egyes termékcsoportok megadóztatásával kell megoldani, hanem valamennyi érintett közreműködésével létrehozott társadalmi összefogással.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...