Ugyan az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO közelmúltban megjelent, vitatott tanulmánya rákkeltőnek tartja vöröshúsokat, köztük a sertéshúst, a húsfélék közül a sertéshús fogyasztása nőtt, miközben a baromfié némileg visszaesett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a háztartások életszínvonalát elemző kiadványából. Érdekes az is, hogy bár az átlagot meghaladó mértékben, 3,5 százalékkal csökkent a gyümölcsök ára, mégis 1,4 kilogrammal kevesebbet vásárolt belőle a lakosság 2014-ben, mint az előző évben. Jelentősen, 20,6 százalékkal esett vissza a cukorfogyasztás értéke, vele párhuzamosan viszont 25 százalékkal megnőtt a mesterséges édesítőszerekre fordított kiadás nagysága.

A háztartások életszínvonalát elemző friss statisztikai kiadvány főbb megállapításai között az első, hogy a magyar háztartások helyzete 2014-ben összességében javult – írja az azenpenzem.hu. Ezzel összhangban a fogyasztás is szépen bővült; a KSH szerint: az elmúlt két év növekedése elég volt ahhoz, hogy a 2014-ben mért 908 ezer forintos egy főre jutó fogyasztási kiadás megközelítse a 2008-as válság kirobbanásakor mért szintet.

Már közhelynek számít, hogy az összkiadáson belül az élelmiszerre fordított költések alacsonyabb aránya egy ország, egy régió kedvezőbb életszínvonalára utal. A KSH végig is veszi, hogy 2000-től 2005-ig az „életszínvonal emelkedésével összefüggésben” az élelmiszerre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya a háztartások költségvetésében 29,1 százalékról 22,6 százalékra esett. Majd kiderül: a rezsicsökkentés jótékony hatásaként a háztartásban fogyasztott élelmiszerekre tavaly az összkiadás 23,1 százaléka jutott.

Ellentmondásos ugyanakkor, hogy miből és hogyan is fogyasztottak többet 2014-ben a magyar háztartások. Hüvelykujj szabály ugyanis, hogy a „gazdagodás” egyik fokmérője például a gyümölcsfogyasztás növekedése lehet. Nos, ez éppen csökkent tavaly 2013-hoz képest. Megugrott viszont a sertéshús részaránya. Összességében a 2013-asnál 1 kilóval több húst, 53,6 kilót ettünk fejenként, amiből a sertés  16, a baromfi pedig – a 0,2 kilogrammos csökkenés ellenére is többel – 16,9 kilóval részesedett.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO körülbelül egy hónappal ezelőtt hozta nyilvánosságra azt a hatalmas vihart kavaró tanulmányt, amiben rákkutató intézete arra jutott, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, ami „valószínűleg" a vörös húsra is igaz (ide sorolták – többet között – a sertést is).  A Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) azonnal tudatta: az európai húsfeldolgozó ipar szakmai szervezete, amelynek tagja a Hússzövetség is, határozottan elutasítja és félrevezetőnek tartja ezt a rákkockázati besorolást. Közzétettek olyan adatokat is, hogy a magyar sertéshúsfogyasztás a múlt század 80-as éveinek végén még 43 kg volt fejenként.

A kormányzat mindenesetre igyekszik a sertéshús-fogyasztást ösztönözni, hiszen jövőre a húsfélék közül egyetlenként a sértés áfája csökken, 27-ről 5 százalékra. Nyilvánvaló, hogy az ár sokat számít, így nem mindegy, hogy a sertéshús és a baromfi – hogy a legegészségesebbnek tartott halról ne is beszéljünk – árának aránya miként változik. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy jövőre a sertés-baromfi arány még inkább az előbbi felé tolódik el.

Eközben a nemzetgazdasági tárcauniós támogatással kampányt indított a halfogyasztás növeléséért. A beharangozóban leírták: Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás alig 5,2  kilogramm, ami nem egészen egyötöde az európai uniós átlagnak. Felmérés szerint a magyarok 8,2 százaléka soha, közel 11,1 százaléka pedig évente csupán egyszer eszik halat vagy halból készült ételt. A halat hetente fogyasztók aránya 12,6 százalék.

Örömmel tudatta viszont a KSH, hogy „az életszínvonal javulásával összefüggésben mára egy új típusú fogyasztói magatartás elterjedésének vagyunk tanúi, amelynek jelei egyre markánsabban megmutatkoznak”.  Mint leírták, „az emberek egyre inkább megengedhetik maguknak, hogy étteremben fogyasszanak, a munkaebédek, a családi ünnepségek, partik házon kívüli megrendezése növekvő körben válnak az életforma részévé". Több mint négyszer többet költött a lakosság egy főre jutóan ezekre a tételekre, mint az ezredfordulón. Ugrásszerűen megnőtt a házhoz szállított ételekre fordított kiadások nagysága is. Ezt 2006-ban mérték először a statisztikusok, és azóta több mint tizenegyszeresre emelkedett az erre fordított összeg fejenként.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...