Az európai uniós támogatásokra beadott kérelmek zöménél hiánypótlásra volt szükség, a pályázatok közel harminc százalékát pedig el kellett utasítaniuk az irányító hatóságoknak – írja a Magyar Idők.

A Miniszterelnökségtől származó adatok szerint a legtöbb támogatási kérelmet már azelőtt érvényteleníteni kell, hogy eljuthatna az értékelői szakaszba, mivel a pályázó hibásan vagy hiányosan nyújtotta be a dokumentumot. Óriási az érdeklődés az EU-támogatásokra, a vállalkozók azonban sok esetben felkészületlenül, előzetes tájékozódás nélkül indulnak a fejlesztési pénzekért folyó versenyben, holott számos útmutató és kézikönyv is rendelkezésükre áll.

Emellett az időtényező is jelentős problémaforrás, hiszen aki az utolsó pillanatban, kapkodva nyújtja be a támogatási kérelmet, olyan szarvashibákat követhet el, amelyek felesleges további adminisztrációt eredményeznek, rosszabb esetben meghiúsítják a pályázatot.

A legjellemzőbb hibák három kategóriába sorolhatók. Ezek közül a legbanálisabb, amikor amiatt csúsznak le a támogatásról a cégek, mert hiányzik egy cégszerű aláírás, vagy a nyilatkozatokat nem a képviseletre jogosult írta alá, esetleg nincs feltüntetve a cég neve. Az egyik leggyakoribb mulasztás azonban mégis az, hogy a kézzel aláírt nyilatkozat – amelyet az elektronikusan beküldött pályázat után kötelezően el kell küldeni – nem vagy határidőn túl érkezik meg az irányító hatósághoz.

A második kategóriába a hiányzó csatolmányok tartoznak. A tárca szerint a legtöbbször a három árajánlat hiányzik, amit az új fejlesztési időszakban kötelezően mellékelni kell a pályázatokhoz. Mivel az ajánlatoknak tartalmi követelményeknek is meg kell felelniük, így abban az esetben sem kaphatnak támogatást a cégek, ha a három dokumentum nem azonos típusú vagy műszaki leírású gépre vonatkozik, vagy a pályázat költségvetésében nem a legtakarékosabbat tüntették fel.

A harmadik hibacsoportba a támogatandó fejlesztéssel, eszközbeszerzéssel kapcsolatos adatok tartoznak. Gyakorta előfordul, hogy a projekt részletes bemutatása nem tartalmazza a legfontosabb információkat. Nem derül ki például, hogy a támogatást igénylő mivel foglalkozik, mit gyárt pontosan, mi indokolja a fejlesztést, vagy hogy a beruházás eredményeként milyen terméket gyártanak majd.

Ingatlanberuházást is tartalmazó pályázatnál hibának számít, ha a költségvetés olyan elemet is tartalmaz, amelyeket a felhívás szerint nem lehet elszámolni. Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. vezérigazgatója a lapnak elmondta: a legtöbb gondot az okozza, hogy a cégek nem megfelelően tájékozódnak, nem olvassák el alaposan a felhívásokat és nem szánnak elég időt a dokumentáció elkészítésére. Szerinte egy alacsony értékű pályázatot alapszintű adminisztrációs és könyvelői tudással el lehet készíteni.

Célszerű, ha a cégvezető a pályázat kezelésével megbíz valakit az alkalmazottai közül, aki alaposan felkészül és elkészíti a tendert. A formai követelmények betartása mellett Essősy Zsombor szerint a tartalmi részre is legalább annyira oda kell figyelni. Csak olyan fejlesztésre érdemes pályázni, amely piaci alapon is megállja a helyét, vagyis amit akár támogatás nélkül is megvalósítana az érintett vállalkozás.