Az agrárfinanszírozásban elért jelenlegi 16-17 százalékos piaci részesedését húsz százalékra növelné 2020-ig OTP Bank – írja a Magyar Hírlap.

A világon az egyik legnagyobb globális kihívás az élelmiszer-ellátás, 2050-re várhatóan kilencmilliárdra nő a Föld népessége, a világ élelmiszerigénye a mostanihoz képest hatvan százalékkal emelkedik meg, a kalóriabevitel pedig húsz százalékkal – hívta fel a figyelmet az OTP Bank budapesti agrárfórumán a Mol igazgatósági tagja, Anthony Radev felhívta. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a pénzintézetnek kiemelten fontos a mezőgazdaság, fel kell készülni a 2020 után módosuló uniós agrárszabályozásra, támogatási rendszerre, az OTP likvid.

A magyar agrárszektor hitelállománya mintegy 730 milliárd forint. Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatóhelyettese a lapnak elmondta: az elmúlt öt évben az OTP megkétszerezte az agrárhitel-állományát, tavaly csaknem nyolcszázalékos volt a növekedés mértéke, az agrárfinanszírozás jelenlegi 16-17 százalékos piaci részesedését húszra emelné 2020-ig. A növekedési hitelprogramból (nhp) jelentős forrást nyújtott a pénzintézet az agrárvállalkozásoknak, főként az ország keleti részében, a jegybank adatai szerint a mezőgazdaságnak adott nhp hitelforrás átlagosan 23-25 százalék, az OTP-nél ez megközelítette a negyven százalékot. 

Uniós források előfinanszírozását segítő termékeket vezetett be a bank, például termőföld vagy a naturás területek finanszírozására, részt vesz a Földet a gazdáknak programban. Szabó szerint a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának átstrukturálása miatt időveszteséget szenved el az ágazat, ez hátrányosan érinti a finanszírozást. Az uniós forrásokra vonatkozó pályázatokat pedig mielőbb ki kellene írni. 

A szántóföldi növénytermesztés és a sertéstenyésztés finanszírozása is meghatározó a banknál. Szabó hozzáfűzte: cél a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok, például az állattenyésztés vagy a kertészet támogatása. A hitelezés nyolcvan százaléka a mezőgazdasághoz, húsz százaléka az élelmiszeriparhoz kapcsolódik, utóbbi finanszírozását a jövőben előtérbe helyezik.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...