A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezése nem azt jelenti, hogy feladatok is megszűnnek – mondta a Magyar Időknek Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az új kifizető ügynökség, a Magyar Államkincstár brüsszeli akkreditációjáig a gazdálkodók változatlanul az MVH-tól kapják meg a támogatásokat.

A jövő év elejétől jogutóddal szűnik meg az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetéséért felelős Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az MVH kifizető ügynökségi feladatai a Magyar Államkincstárhoz kerülnek. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal kapcsolatos munkáért a vidékfejlesztési program koordinálásával foglalkozó Miniszterelnökség felel majd, ahogy ide kerülnek az MVH hatósági feladatai is. A Földművelésügyi Minisztériumba olvad be az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap kezelésével foglalkozó szakterület. Az MVH megyei kirendeltségeit a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálják, szakmai irányításukért a Miniszterelnökség, illetve a földművelésügyi tárca felel majd.

Az MVH-ban ma hozzávetőlegesen 1800 ember dolgozik. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára lapunknak elmondta: bár nagyobb leépítés nem várható, elképzelhető, hogy az eredeti célnak megfelelő egyszerűbb és hatékonyabb rendszer kisebb létszámmal működik majd tovább. „A hivatal átszervezése nem azt jelenti, hogy feladatok is megszűnnek. Akik az MVH-nál bármilyen munkakörben dolgoztak, azoknak a továbbiakban is lesz feladatuk, hiszen az európai uniós programok végrehajtásához elengedhetetlen az intézményrendszer munkája” – jegyezte meg.

Az MVH nem kifizető ügynökségi feladatait az egyes alapokért felelős érintett tárcák veszik át, a végrehajtási feladatok megvalósításába pedig a kormányhivatalokat is bevonják majd. Ennek az előkészítése már folyamatban van. A kifizető ügynökségi feladatok átadása azonban már keményebb dió lesz. Ahhoz ugyanis, hogy az MVH helyett az államkincstár fizethesse ki az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat, a szervezetrendszer akkreditációs vizsgálatára is szükség van. A jogutódlás tehát egészében akkor történik majd meg, ha az illetékes hatóság akkreditálta a Magyar Államkincstárt, mint kifizető ügynökséget. „Már a kormánydöntés előtt felhívtuk az Európai Bizottság figyelmét, hogy Magyarország egy nagy volumenű intézményi átalakításra készül” – mondta az államtitkár. Jelezte: ahhoz, hogy az akkreditáció sikeres és zökkenőmentes legyen, az illetékes hatóság felkészültségére és hatékony munkájára is szükség van. Ezt a feladatot ma még a Földművelésügyi Minisztérium látja el, a kormány határozata alapján azonban a Miniszterelnökséghez kerül majd.

Az államtitkár szerint bár az akkreditáció valóban hosszadalmas folyamat, a gazdálkodóknak ez idő alatt sem kell attól tartaniuk, hogy elapadnának az európai uniós pénzek. Az MVH most is akkreditálva van, ezért mindaddig, amíg az új kifizető ügynökség nem nyeri el a jóváhagyást, az agrár- és vidékfejlesztési forrásokat az MVH-n keresztül kaphatják meg az arra jogosult mezőgazdasági termelők. „Az átszervezés célja, hogy az európai uniós források minél egyszerűbben és átláthatóbban jussanak el a kedvezményezettekhez. Ezért nem szeretnénk, ha egy olyan időszak lépne fel, amikor szünetelnek a kifizetések” – tette hozzá az államtitkár.

Az átalakítás az MVH mellett a Földművelésügyi Minisztérium több háttérintézményét is érinti. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet januártól beolvad a tárcába, ahogyan megszűnik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is. A NÉBIH feladatait a kormányhivatalok látják majd el. Október elsejével az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézet is megszűnik.
A kormányhatározat szerint az érintett tárcák vezetőinek és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének intézkedési tervet kell készítenie az agrárkutatás jövőjéről.


Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...