Kemény tárgyalások, komoly viták után megszületett a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, amelynek eredményeként 2020-ig több pénz lesz a magyar agrárium fejlesztésére, mint a korábbi uniós költségvetési ciklusban volt – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Ezzel gyakorlatilag beleállt a számháborúba, mert a szocialisták ennek az ellenkezőjét állították.

A hétéves ciklus során 1300 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre a vidékfejlesztési programban. Egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek a pályáztatási eljárások, amelyek egyszerre szolgálják a munkahelyteremtést és a versenyképesség javítását az ágazatban – mondta az államtitkár a Hajdúsági Expo keretében rendezett agrárfórumon.

A támogatások több mint 40 százalékát beruházásokra fordíthatják a gazdák. Az egyes ágazatokban most először nem csupán a támogatható üzemméret minimumát, hanem a maximumát is meghatározták - mondta az államtitkár a fórum mintegy 300 résztvevője előtt.

A vidékfejlesztési programban erre a állattenyésztésre 75 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre. Az 50 százalékos intenzitású támogatás maximuma termelőnként 500 millió forint – fűzte hozzá. A kertészeti ágazatban 72 milliárd, a kisméretű terménytárolók és szárítók fejlesztésére 20 milliárd forint, a fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint, célzott beruházásaik támogatására további 39 milliárd forint pályázati forrás áll rendelkezésre.

A mezőgazdasági vízgazdálkodás- és öntözésfejlesztés támogatási kerete 54 milliárd forint. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ebből a pénzből csak a gazdaságon belüli „vizes fejlesztéseket” támogatják, a nagyobb vízügyi fejlesztésekre további 300 milliárd forint forrás van a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP). A mezőgazdasági termékeket elsődlegesen feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások üzemmérettől függetlenül kaphatnak támogatás a vidékfejlesztési program 200 milliárd forintos keretéből, amiből 20 milliárd forintot a borászat fejlesztésére fordítanak.

Kis Miklós Zsolt bejelentette: az első pályázati kiírások szeptember első felében jelennek meg a vidékfejlesztési program keretében.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...