A magyar társfinanszírozással és az 1200 hektár feletti birtokok támogatásának csökkentésével együtt megközelíti az 1250 milliárd forintot az agrár-vidékfejlesztési források nagysága – közölte a Miniszterelnökség.  A Vidékfejlesztési Program tervezése folyamatban van, az Európai Bizottság várhatóan májusban fogadja el a dokumentumot, a nyári hónapokban pedig elkezdődik a pályázatok meghirdetése.

agrárpályázatokA közlemény idézi Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárt, aki az Agrárium 2015 konferencián elmondta: a 2020-ig tartó ciklusban a kormány vidékfejlesztési politikájának kiemelt célja a versenyképes béreket nyújtó munkahelyek teremtése, valamint a mikro-, kis- és közepes vállalkozások kiemelt fejlesztése az agráriumban. Fontos fejlesztési terület továbbá a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok versenyképességének javítása, a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében a környezetkímélő gazdálkodás, valamint a vidéki települések erőforrás-hatékony működése.

A 2007-2013-as időszakhoz képest jelentős változás az új, egységes rendszerhez illeszkedő, pályázóbarát eljárásrend, az egyszerűsített támogatástípusok bevezetése és az egyszerűsített elbírálás. A Vidékfejlesztési Program előnyben részesíti az olyan magas hozzáadott értéket és új munkahelyeket teremtő ágazatok támogatását, mint a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és az élelmiszeripar.

A fiatal gazdálkodók kiemelt célcsoportjai a programnak. Elkülönített forrásokkal, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, fiatal gazdákat a kormány: új agrárvállalkozás létrehozására tervezetten 122 millió euró, mezőgazdasági beruházásokra elkülönítetten 130 millió euró áll 2020-ig a fiatal gazdák rendelkezésére.

Újdonság, hogy a borágazat fejlődését, a borászat versenyképességének erősítését elkülönített forrás fogja segíteni a programon belül, vagyis nem kell az élelmiszeripar egyéb ágazataival versenyezniük a fejlesztési forrásokért. Ennek kerete mintegy 20 milliárd forint lesz – idézi az MTI Mezei Dávidot, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkárát.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...