Életmódváltozásunk miatt fokozódik a káros anyagok bejutása a szervezetbe, fizikai edzetlenségünk pedig a szervezet közömbösítő és kiválasztó mechanizmusait csökkenti – hívja fel a figyelmet agromonitor.hu-nak készített elemzésében Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő. Olyan idegen káros vegyületekkel érintkezünk, amelyekre nincs megfelelő felkészülve a szervezetünk. A méregtelenítő mechanizmusok csökkenése salakanyagok felhalmozódásával jár. Ennek számos tünetével találkozunk a mindennapi életben. Ilyenek például a székrekedés, a felfúvódás, az ízületi- és izomfájdalom, az elhúzódó hurutos légúti betegségek, a fertőzés iránti fogékonyság növekedése vagy a szöveti vizenyők kialakulása. Az életmódfüggő betegségek járványszerű terjedésének okai között a szervezet védekezőképességének csökkenése szerepel. A természetgyógyászat szerint a szervezet mérgeződése, illetve a méregtelenítési funkció elégtelensége is vezethet a betegségek kialakulásához.

Mára a tradicionális ünnepek és családi összejöveteleken jellemzővé vált a túlzott, sokszor mértéktelen étel-, és italfogyasztás, illetve egyéb kevésbé egészséges élvezetek alkalmazása – állapítja meg Szabó Roland. Sokan a szabadidejükben a nem kifejezetten „aktívnak” jellemezhető pihenési formákat részesítik előnyben, mint például a televíziózás, az újságolvasás vagy a különféle, zárt térben folytatható játékok.
Az év végi ünnepekkor különösen arra számítunk, hogy kipihenjük az egész év fáradalmait, és az új esztendőben felfrissülve, feltöltődve energiával, új célokkal lendülünk munkába. Az elmúlt hetekben azonban sokan tapasztalhatták, hogy már néhány munkával töltött nap elteltével is elemi erővel tört rájuk a fáradtság és a kimerültség, és nem értették, mi lehet ennek az oka. Mivel egy év alatt egy átlagember körülbelül 2 kilogramm szilárd szennyező anyagot lélegzik be, 55,4 kilogramm adalékanyagot vesz magához és 4,5 liter rovar- és gyomirtó szert juttat a szervezetébe, és az év végi „pihenés” alkalmával ezt még fokozza is, ezért elengedhetetlenül szükséges ezen időszak után egy rövid, de intenzív méregtelenítés. Később a természet rendjét követve, a tavasz kezdetén, a megújulás jegyében pedig egy időben hosszabb, lassabb, de nagyon tervszerű méregtelenítő programot érdemes végigcsinálni.
Szabó Roland szerint életmódváltozásunk miatt fokozódik a káros anyagok bejutása a szervezetbe, fizikai edzetlenségünk pedig a szervezet közömbösítő és kiválasztó mechanizmusait csökkenti. Olyan idegen káros vegyületekkel érintkezünk, amelyekre nincs megfelelően felkészülve a szervezetünk. Ez a méregtelenítő mechanizmusok csökkenésével együtt a salakanyagok felhalmozódásával jár. Az életmódfüggő betegségek járványszerű terjedésének okai között a szervezet védekezőképességének csökkenése szerepel. A természetgyógyászat szerint a szervezet mérgeződése, illetve a méregtelenítési funkció elégtelensége is vezethet a betegségek kialakulásához.
Felmerül a kérdés, melyek azok a tünetek, amelyek a szervezet mérgeződésére utalnak, és jelzésként szerepelnek arra, hogy a szervezetünk méregtelenítő funkcióját segítenünk kell. Ilyen például a gyakorta előforduló kínzó fejfájás, hosszantartó fáradtság, gyakori ingerültség, idegesség, túl sok és gyakori izzadás, gyakori fertőzések, rendellenes szívverés, hosszantartó magasabb vérnyomás vagy a bizonytalan bizsergés a végtagokban. Gyakorta elfogyhat a lélegzet, ízületi- és izomfájdalmak léphetnek fel, savanyú íz keletkezhet a szájban, illetve jellemző lehet az időnkénti kellemetlen szájszag, az étkezés utáni gyakori felfúvódás, a gyakori székrekedés vagy hasmenés, az egyfolytában változó testsúly, a bőrprobléma, az álmatlanság és a megmagyarázhatatlan szorongás is. A krónikus betegségek közül nagyon sok esetben nincs megfelelő oki terápia, legtöbb esetben a tüneti kezelés a fájdalom megszüntetésére szorítkozik csupán.
A méregtelenítéskor tartsunk 1-2 nap teljes koplalást, de fontos, hogy míg a szervezetünk nagy mennyiséget képes raktározni az energiatárolókból (zsírok, szénhidrátok, stb.), addig a vitamin-, az ásványianyag- és a nyomelem-tárolása minimális. Márpedig a megfelelő működéshez és a tisztulási folyamatok fenntartásához e komponensek elengedhetetlenek, ezért bevitelük rendkívül fontos. Az 1-2 napos koplalás után még egy hétig tartsuk az alapanyagcserénknek megfelelő kalóriabevitel alatt a táplálkozásunkat, megfelelő vitamin, ásványianyag és nyomelem bevitel mellett. Lehetőleg magas rosttartalmú növényi táplálékokat együnk, és ezeket is kevésbé feldolgozott, vagy nyers állapotban. Csökkentsük minimálisra (ha lehet nullára) a cukrok, a zsírok, a mű-ételek és az italok fogyasztását. Fontos a napi minimum 2-3 liter folyadék, lehetőleg tiszta víz bevitele, illetve kúraszerűen olyan fűszer- és gyógynövényekből készült teák fogyasztása, amelyek elősegítik a vesék méregkiválasztását és felgyorsítják a méreganyagok kiürülését.
Az időnként elvégzett méregtelenítés nem jelenti azt, hogy azon túl bármit fogyasszunk – nyomatékosítja ugyanakkor Szabó Roland. Hozzáteszi: egészségünk és energiánk magas szinten tartása érdekében lehetőségeinkhez mérten kerülni kell a mérgező anyagok bejutását a szervezetünkbe, illetve az élelmiszer-vegyészet termékeit, a háztartásban felhasznált mérgeket (a klórt, a rovarölő permeteket, a foszfát-tartalmú mosószereket). Ne használjunk károsító tisztálkodó anyagokat (fluoridos fogkrémeket, nehézfémes dezodorokat, erős detergensű mosdószereket sem. Alapvetően pedig olyan ételalapanyagokat kell keresni, amelyek vegyszermentesek – hívja fel a figyelmet a szakértő.