Országosan 168 járás, Budapesten pedig 7 úgynevezett körzet létrehozását tervezi a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). A tárca társadalmi egyeztetésre bocsátotta a járási rendszer kialakításáról szóló elképzeléseit.

A kormányhivatalok járási hivatalainak legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabban intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz, minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben – közölte a KIM. A tárca szerint a járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január 1-jével. A terveket január 20-ig lehet véleményezni, a törvényjavaslat várhatóan 2012 februárjában kerül az Országgyűlés elé, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.
A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a "jó állam" kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél olyan modern kori járások kialakítása, amelyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez - hangsúlyozta a KIM.
A járási rendszer kialakításának szakmai előkészítését kutatóintézeti szakmai tanulmány előzte meg, a KIM a kutatási tapasztalatok, valamint az előzetes egyeztetések alapján alakította ki a járások számára vonatkozó javaslatát, amelyet egyeztetett a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal. A kialakítás alapelve a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése. A KIM közlése szerint a járások kialakítása kapcsán az a cél, hogy települések "jól érezzék magukat" ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra.
A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt legfőbb cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek járási szintű integrálása, az önkormányzat és államigazgatási feladat- és hatáskörök szétválasztása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A KIM javaslata szerint Budapesten lenne egy, az I., a II. és a III. kerületet magába foglaló Észak-budai, egy Dél-budai (XI., XII., XXII. kerület), egy Nyugat-pesti (V., XIII., IV. kerület), egy Belső-pesti (VI., VII., VIII., IX. kerület), egy Észak-pesti (XIV., XV., XVI. kerület), egy Kelet-pesti (X., XVII., XVIII. kerület) és egy, a XIX., a XX., a XXI. és a XXIII. kerületet tömörítő Dél-pesti körzet.
Baranya megye településeit 9, Bács-Kiskunét 11, Békés megyéét 9, Borsod-Abaúj-Zemplénét 15, Csongrádét 7, Fejér megyéét 9, Győr-Moson-Sopronét 7, Hajdú-Biharét 10, Hevesét 7, Jász-Nagykun-Szolnok megyéét 9, Komárom-Esztergomét 6, Nógrádét 6, Pest megyéét 15, Somogyét 8, Szabolcs-Szatmár-Beregét 12, Tolna megyéét 6, Vasét 7, Veszprém megyéét 9 járás foglalná magába, Zala megyében pedig 6 járást alakítanának ki.