Európai kutatók olyan új eljárások kifejlesztésén dolgoznak, amelyek során hulladékból, fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül állítanak elő biológiai úton lebomló műanyagot – közölte az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága. Elképzelhető, hogy a jövő műanyaga egy szokatlan forrásból, vágóhídi hulladékból fog származni.

A sikeres megvalósulása nem csupán a környezeti szennyezést és az olajfüggőséget csökkentené, de az Európai Unió (EU) pozícióját is biztosítaná a most kibontakozó bio-műanyagiparban. Jelenleg a vágóhidakról és az állati hulladék feldolgozó üzemekből származó hulladék nagy részét elégetik.
Ezzel együtt azonban számos nagyon hasznos vegyi anyag is megsemmisítésre kerül. A projekten dolgozó tudósok ezért arra törekednek, hogy ezek a lipidek – hosszú, szénben gazdag, polimer molekulák – hasznosabb felhasználásra kerüljenek.
Európában félmillió tonna ilyen jellegű lipid keletkezik állati hulladékból. „Az a gondolat indította el a munkákat, miszerint a természet saját maga hoz létre polimereket, mint például a lipid, vagy protein – teljesen ingyen – miért kellene tehát elégetni őket?” – mondta Martin Koller a projekt vezetője. Mint kiemelte, csak tavaly 250 millió tonna műanyagot termeltek fosszilis tüzelőanyag felhasználásával globálisan. Ezáltal vállalkozások ezrei vannak kitéve az állandó olajár-ingadozásoknak, ezen kívül kimeríti a természetes erőforrásokat és még több környezeti kárt okoz, hiszen a mesterségen előállított műanyagot használat után meg is kell semmisíteni.
A biopolimerek fontossága kétségkívül nagymértékben fog növekedni a jövőben. A kérdés már csak az, hogy ezeket a biopolimereket Európán túlról akarjuk-e importálni. Az ázsiai és dél-afrikai kutatók ugyanis jóval előttünk járnak ilyen viszonylatban.
Az ANIMPOL-nak nevezett projekt 2010-ben indult, és legfőbb célkitűzése olyan bioműanyag gyártó üzemek létrehozása, amelyek a már újonnan kifejlesztett eljárásokat alkalmazzák. A projektet – amely azt is kutatja, hogy az állati származású hulladékot hogyan lehetne hatékonyabban használni bioüzemanyagként – részben az EU finanszírozza.