A termőföldért és az ivóvízért folynak majd a jövő háborúi, sőt a harc – bár más eszközökkel – már meg is kezdődött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Darányi Ignác tervet elindító mai konferencián. A Darányi-terv a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) véglegesített, 2012-2020-ra szóló tízéves Nemzeti Vidékstratégia (NVS) végrehajtási keretprogramjául szolgál. A kormányfő szerint a Darányi-koncepció a megőrzésre, a megújításra és a minőségre épül. Vidék nélkül – állapította meg - a városok is életképtelenné válnak, a jobb vidéki életminőség pedig a városi életminőségét is javítja, amelyet ma a sok „külföldi silány kacat és az élelmiszeripari hulladékok dömpingje” alacsony szinten tart. Magyarország – ismételte meg a tavalyi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) elhangzott kijelentését a kormányfő - minden ellenkező híreszteléssel szemben mezőgazdasági ország, és akkor volt erős, amikor mezőgazdasága virágzott. Orbán Viktor szerint sürgősen át kell alakítani a földtörvényt, illetve egyszerűsíteni kell a helyi-kistermelői élelmiszer-előállítás feltételeit és csökkenti kell a gazdálkodók kiszolgáltatottságát a kereskedőkkel szemben. A VM a Nemzeti Vidékstratégiát a „magyar vidék alkotmányának” tekinti.

„Mondanom is kell valamit, vagy elég, ha csak beszélek” – idézte fel Orbán Viktor a Darányi Ignác terv elindítására szervezett mai VM-konferencián azt a kérdést, amelyet a rendezvény előtt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek tett fel. A kormányfő lényegi mondanivalóját hangsúlyozva a nyilvánosság előtt úgy fogalmazott: Magyarország minden ellenkező híreszteléssel szemben mezőgazdasági ország, és ezt földrajzi-természeti adottságai és hagyományai is igazolják. Az ország – állapította meg a miniszterelnök – akkor volt erős, amikor a mezőgazdaság virágzott, bár ma már a korszerű nemzetgazdaságot a több lábon állás jellemzi. Ez azonban nem a mezőgazdaság ellenében vagy tagadásaként fogható fel, és „nem fogadhatjuk el, hogy az ipar korszerű, a mezőgazdaság pedig maradi, múltban ragadt” – hangoztatta Orbán Viktor.
„Akinek földje van, annak mindene van” – említette a gyerekkorából származó megállapítást a kormányfő, bár – tette hozzá – annak idején az embereknek legfeljebb háztájijuk lehetett. Ugyanakkor – szögezte le - egész Európa jövője múlhat azon, hogy e bölcsességet megfogadják-e. A miniszterelnök szerint a jövő háborúi a termőföldért és az ivóvízért folynak majd. „Rossz hírem van, a háború már el is kezdődött, csak más eszközökkel” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a termőföldet és az ivóvizet meg kell védeni. A kormány többek között ezért támogatja a gazdák földvásárlásait és nem fogad be „génpiszkált anyagokat”. A kabinet által épített új rendszer egyik nagy nyertese a vidék, a mezőgazdaság, illetve a kis- és közepes vállalkozói szféra lesz, de a támogatások fejében a társadalom jogosan várja el, hogy a vidéktől biztonságos élelmiszereket, tiszta környezetet és pihenésre alkalmas tájat kapjon – állapította meg a kormányfő.
Fazekas Sándor mai bejelentése szerint a most elindított Darányi Ignác tervet a VM a már véglegesített, 2012-2020-ra szóló tízéves Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjának szánja. A Darányi-terv – összegezte Orbán Viktor – a minőségi vidéki élet megteremtéséről szól, hogy „jó gazdaként éljünk azzal, amit a magyar föld adhat nekünk”, bár nem lesz egyszerű felbontani a „bizalmatlanság vastag kérgét”, amely az elmúlt időszak hibái miatt alakult ki.
A miniszterelnök a Darányi-terv három lényeges elemeként a megőrzést, a megújítást és a minőséget határozta meg. A megőrzésnek az időtlen értéket képviselő természeti adottságokra és „elődeink tudására”, míg a megújításnak a folyamatosan változó gondolkodásra kell kiterjednie. Ez utóbbi részeként meg kell változtatni a vidékről vallott nézeteket is, mert vidék nélkül a városok is életképtelenné válnak, és „aki a földtől elszakad, az a valóságtól szakad el”, végeredményben pedig legyengül. A harmadik fontos tényezőként kiemelt jobb vidéki életminőség a városi életminőségét is javítja, amelyet ma a sok „külföldi silány kacat és az élelmiszeripari hulladékok dömpingje” alacsony szinten tart – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor bejelentése szerint sürgősen át kell alakítani a földtörvényt, javítani kell a birtok- és vagyonvédelmet, illetve át kell tekinteni a földügyekkel foglalkozó intézmények működését érintő joganyagot, hogy lehetőleg a „helyi közösségeké legyen az első szó”. A kormány tovább egyszerűsítené a helyi kistermelői élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és értékesítés feltételeit és csökkentené a gazdálkodók kiszolgáltatottságát a kereskedőkkel szemben. Emellett ösztönözné a fiatal gazdák helyben maradását és a mezőgazdasági termékek értéknövelését is. Ma – állapította meg a miniszterelnök – a falusi emberek is nagy áruházakban vásárolják meg azokat a termékeket, amelyeket saját kertjeikben is megtermelhetnének, ezért arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy „jó minőségű, egészséges magyar élelmiszerek legyenek”. Az őstermelői értékesítés könnyítése érdekében a kormány hetente ad át új gazdapiacokat, hogy az árdrágító közvetőket az értékesítési láncból kikapcsolja – mondta a kormányfő.
A tízéves Nemzeti Vidékstratégia a „magyar vidék alkotmányának” számít, és arra koncentrál, hogy a vidék versenyképessé váljon a nagyvárosokkal és agglomerációval szemben, illetve megélhetést nyújtson az ott élők számára – szögezte le Fazekas Sándor. Az NVS elsősorban a globalizációs kihívásokra keresi a választ és arra törekszik, hogy elszigetelt ágazati politikák helyett integrált vidékfejlesztési koncepciót valósítson meg. A stratégia egyértelműen a családi gazdaságok fejlesztését részesíti előnyben, mert egyébként elnéptelenedéssel és a vidéki települések elvesztésével kellene számolni – hangoztatta a miniszter.
Az NVS végrehajtási keretprogramjaként elindított Darányi-terv a „Vidék élni akar. Magyarország megújul” mottót viseli – derült ki a mai konferencián. Fazekas Sándor szerint a koncepció az uniós és a hazai költségvetési forrásokból táplálkozó programokra, a jogi szabályozás korszerűsítésére, az intézményi működés átalakítására és a szemléletformálásra helyezi a hangsúlyt. A kormány – tette hozzá a miniszter – a terv névadójául azért választotta a 163 évvel ezelőtt született Darányi Ignácot, mert saját korában hasonlóan jelentős horderejű mezőgazdasági átszervezést irányított és hajtott végre. Többek között meg kellett küzdenie a filoxérajárvánnyal és a nemzetközi gabonaválság hatásaival, de munkájának sikerét mutatja, hogy egy száz éve készült, kódexméretű amerikai kiadvány „oldalakon keresztül számolt be” a magyar mezőgazdaság eredményeiről – hangoztatta Fazekas Sándor.