Módosítani kell a január 1-jétől hatályos új állatvédelmi törvényt, és olyan programot kell kidolgozni, amely öt éven belül biztosítja, hogy minden kutya az azonosítását lehetővé tevő mikrocsippel legyen ellátva, és támogatni kell a tenyésztésre nem szánt ebek ivartalanítását – szorgalmazza közös közleményében a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE).

Álláspontjuk szerint a törvény változtatást igényel, hogy az alkalmas legyen a véletlen kutyaszaporulatok és a tenyésztési előírásoknak nem megfelelő, szándékos ebszaporítás visszaszorítására.Csak az említett célok elérését követően lehet ebrendészeti hozzájárulást bevezetni úgy, hogy annak a következménye ne a kóbor és az oltatlan kutyák számának növekedése legyen, és a pénzt valóban az állatok jólétét elősegítő beruházásokra fordíthassák – véli Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Korózs András, az MEOE vezetője. A januárban bevezetett szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok a veszélyes kutyák után legfeljebb évi 20 ezer, más ebek után legfeljebb 6 ezer forint ebrendészeti hozzájárulást vessenek ki. Az ebadó nem vonatkozik például a menhelyekről, a sintértelepekről befogadott és az ivartalanított kutyákra, s az önkormányzatok a bevételt kötelesek ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására fordítani.
A MÖSZ és az MEOE ennek ellenére korábban azt javasolta az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert az egyrészt szerintük nem hoz semmilyen pluszbevételt a településeknek, sőt többletkiadást jelent a háromévente kötelező ebösszeírás költségei miatt, másrészt növeli a gazdátlan ebek számát.
A két szervezet az MTI-nek eljuttatott közleményében üdvözölte, hogy a települések többsége nem vezeti be az ebadót. Felhívták a figyelmet arra: valamiféle ebadót ma is fizetnek a kutyatulajdonosok a kötelező éves, veszettség elleni védőoltás formájában (260 forintot), ezt a pénzt az állatorvosok a kormányhivatalnak utalják át. Nem tisztázott azonban, hogy ezt az összeget mire használja fel a kormányhivatal – áll a közleményben.
A témában a két szervezet konferenciát rendez március 20-án önkormányzatok és menhelyek képviselői, továbbá állatorvosok, ebtenyésztők részvételével. A szervezők célja, hogy szakmai anyagot állítsanak össze az állatvédelmi törvény módosításának előkészítésére; a dokumentumot a tervek szerint eljuttatják majd a törvényalkotóknak.