Az Orbán-kormány a működésképtelenség szélére sodorta a környezetvédelmet, semmibe véve annak következményeit, a magyar lakosságra gyakorolt  hatását – állítják közleményükben Ficsor Ádám és Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselői. Eközben a  mezőgazdaságra a helyben topogás jellemző, a problémák csak azért  nem kerülnek  élesebben felszínre, mert az előző kormányok által kialakított rendszereknek és programoknak  köszönhetően folyamatosan érkeznek az európai uniós támogatások.

A Fidesz-KDNP kormány ámokfutása, az orbáni gazdaság- és társadalompolitika, és a világgazdasági válság és minden idők legsúlyosabb helyzetébe juttatta az országot – állítják közleményükben a képviselők. A környezetvédelem, a  fenntartható fejlődés  háttérbe szorult, a működésképtelenség közelébe került. Ennek egyik  első jele volt az önálló  környezetvédelmi tárca megszüntetése, majd további káros lépések után a  közelmúltban eltörölték a zöld ombudsman intézményét is, és soha nem látott mértékű megszorításra  került sor a környezetügyi intézményrendszerben.
 A DK szakpolitikusai teljeséggel  elfogadhatatlannak tartják, hogy társadalmi párbeszéd, a civil-, szakmai  szervezetek és szakmai fórumok  javaslatainak figyelembevétele nélkül kerülnek elfogadásra nagy horderejű törvények és azok módosításai. Nem elég, hogy a jelenlegi vezetés nem tart igényt a civilek véleményére, még el is lehetetleníti őket különböző támogatások megvonásával, pedig számos probléma kezelése, esetleges megoldása kivitelezhetetlen társadalmi összefogás, a civil szervezetekkel való együttműködés nélkül.
A közlemény szerint úgy látszik, hogy a Fidesz csak választási kampányfogásnak szánta számos hangzatos ígérete között a zöld bank felállítását, a közbeszerezéseknél, az európai uniós projekteknél a zöld szempontok érvényesítését, hiszen ezeken a területeken sem történt előrelépés. Lelassultak a környezetvédelmi nagyprojektek, a korábbi zöld energia hasznosítására vonatkozó, az energiahatékonyság-takarékosságot szem előtt tartó beruházások gyakorlatilag  leálltak, miközben új kezdeményezések nem születnek.
Miközben a világban egyre inkább újra felértékelődik a mezőgazdaság, ez nálunk csak a szavak szintjére  igaz – állítják a DK képviselői. „Az a mondás járja a gazdák körében, ha minden tizedik hangzatos  nyilatkozat után, ami  a vidék fontosságáról szól, születne egy a gazdák életét javító, könnyítő jogszabály, akkor már  jól állnának” – áll a közleményben.
A kompetenciahiány szimbólumává a nemzeti vidékstratégia vált. A május végén befejeződött  társadalmi vita után az év hátralevő hét hónapja nem volt elegendő ahhoz, hogy végleges változat készüljön. Ehhez képest a semmiből került elő év elején a Darányi Ignác Terv, ami a nemlétező stratégia végrehajtási programja. Valójában az előző kormány által összeállított Új  Magyarország Vidékfejlesztési Program időszaki pályázati felhívásait  gyűjtötték össze – állítják.
Általában is a lassú reakció, a nemzeti források hiánya és az európai  uniós folyamatok félreértése alakította a tárca mezőgazdasági politikáját. A lassú  reakcióra jó példa a fagykár utáni késlekedés, a nemzeti források hiányára a bormarketing, ahol nem is a költségvetési pénzről van szó, hanem a termelők által célhoz kötötten befizetett forrásról, de már második  alkalommal alakítják át a bormarketing rendszerét a kormányzati ciklusban, csak ne kelljen  elszámolni a befizetett forrásokkal. Az európai folyamatok meg nem  értéséről pedig akkor  tettek tanúbizonyságot, amikor az SPS rendszerhez való csatlakozás  utolsó esélyét is  elszalasztották. Azóta már megismerhetővé vált a következő időszak  uniós agrárrendszere. Ennek a tanulsága: 2014-től mindent el kell szenvednünk, ami az SPS-sel  kapcsolatban  hátrány, ugyanakkor azokat az előnyöket nem élvezhetjük, amelyeket az  SPS-ből az új  rendszerbe érkező tagállamok gazdái igen.
További új fejlemény, hogy a háborús retorika és hangulat beköltözött a  mezőgazdasági  irányításba is. Üzem és üzem között, kereskedő és kereskedő között nem objektív okokból, hanem szubjektív, gyakran politikától sem mentes okokból tesznek különbséget. Legyen szó földbérletről, Erzsébet-utalványról. Ez természetesen az ágazaton belül hozzájárul a bizalmatlanság légkörének kialakulásához – áll a közleményben.