Egymillió ikrát keltetnek ki, ezekből több mint 300 ezer, 5 centiméter nagyságú kis csukát tudnak majd kihelyezni a Rétimajorban található halastavakba, illetve értékesíteni – számolt be a csukák mesterséges keltetésének megkezdéséről Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója. A csukák mesterséges keltetésével 1-1,5 hónappal megelőzik a természetet, a csukaanyákat ugyanis már januárban védett, számukra a tavaszt idéző hőmérsékletű vízbe helyezik, ahol speciális kezelést kapnak, majd megszabadítják őket az ikráktól.

A mesterséges környezetben mintegy másfél hónappal korábban jönnek a világra a parányi ivadékok, mint a természetes vizekben élő társaik. Az aprócska halakat előbb a keltetőházban, majd egy külön medencében tartják, s kizárólag haltáppal etetik őket. A tápos etetés célja, hogy a keresett és jól értékesíthető ragadozóhalakból minél többet tudjanak piacképes korig biztonságosan és gazdaságosan felnevelni.
Természetes körülmények között ugyanis a kis csukák közül csak kevesen érik el az 5 centiméteres nagyságot, s azt a kort, amikor már nem elegendő számukra a plankton táplálék. S mivel a halak közül a legkorábban jönnek a világra, ragadozóösztönüknek engedelmeskedve az erősebb egyedek felfalják gyengébb, kisebb társaikat. A tápos neveléssel azonban elegendő és megfelelő minőségű táplálékhoz jutnak, s így nem tör ki belőlük a ragadozóösztön. De amint kihelyezik őket a tavakba, folyókba, a vizek „tigrisei”, tisztogató, halőri szerepüknek megfelelően, azonnal lecsapnak a náluk kisebb halakra.
A rétimajori technológia szerint március végéig, április elejéig nevelik tápon és védett helyen a csukaivadékokat. Addigra elérik az 5 centiméternyi nagyságot, s mivel akkorra a természetes vizekben is világra jönnek az ivadékok, ott is elegendő táplálékhoz jutnak.
A tápos nevelést egy AVOP pályázaton nyert támogatást felhasználva, négy éve dolgozta ki az Aranyponty Zrt., közösen a veszprémi egyetem keszthelyi állattan tanszékével – mondta Lévai az MTI-nek. A projekt célja a piacokon keresett ragadozóhal nevelésének biztonságosabbá és gazdaságosabbá tétele volt.
Az Aranyponty Zrt. 1300 hektáron tógazdálkodást, továbbá öko-, gasztro- és horgászturisztikai tevékenységet folytat. Tavalyi árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, s megduplázta, mintegy 100 millió forintra növelte a nyereségét. Fejlesztésre félmilliárd forintot költött, illetve költ három év alatt, a jövő év végéig bezárólag.