Magyarország összesen 29 területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, ami összességében 243 ezer hektárt tesz ki. Elmondható, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordít a vizes élőhelyek védelmére és a ramsari egyezmény célkitűzéseinek megvalósítására – jelentette ki Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkára.

Legutóbb tavaly májusban, a Dél-balatoni halastavakkal és berkekkel bővült a ramsari területek nagysága Magyarországon. Hazánk az EU soros elnökeként Balatonfüreden rendezte meg a tagországok természetvédelmi igazgatóinak konferenciáját, melyen az egyezmény képviselője is jelen volt. Szintén komoly eredmény, hogy a magyar elnökség égisze alatt öt ország (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia és Szlovénia) minisztere Gödöllőn állapodott meg arról, hogy létrehozzák a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumot – emlékeztet a kormányzati portálon közzétett VM-közlemény.
A magyarországi ramsari területek között a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes élőhelytípusa megtalálható: tavak, mocsarak, szikes tavak, lápok, holtágak, folyószakaszok, nedves rétek, halastavak és víztárolók. A világon összesen 13 határon átnyúló ramsari terület található, amelyből négy hazánkat is érinti.
Eredetileg a vízimadarak megmentése hívta életre a ramsari egyezményt, amit 1971. február 2-án, hosszas előkészítés után 18 ország írt alá. A vizes élőhelyek védelméről szóló egyezményhez Magyarország 1979-ben csatlakozott. A tagok között jelenleg már 160 ország található, a ramsari területek nagysága meghaladja a 191 millió hektárt, amely majdnem 2000 vizes élőhelyet jelent világszerte.