Magyarországnak a legfőbb kifogásai a közvetlen kifizetésekkel, illetve a zöldítésre vonatkozó előírásokkal van, ezért ezekkel kapcsolatban kér több rugalmasságot Brüsszeltől – fogalmazott az agromonitor.hu-nak Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A magyar javaslatokat széles szakmai háttér bevonásával fogalmazta meg a tárca – hangsúlyozta. Az ügyről legutóbb novemberben tárgyalt Brüsszelben az unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, ahol Czerván György, az FM agrárgazdaságért felelős államtitkára képviselte a magyar álláspontot. Az alább részletezett magyar javaslatok szerint egyes szabályok egyszerűsítésével, néhány esetben törlésével lehetne elérni a valódi könnyítést, nemcsak a gazdák, hanem az állami adminisztráció számára is.

Ugyan a KAP egyszerűsítése a reform által nem érintett területeken évek óta folyik, ebben az évben az egyszerűsítés, a mezőgazdasági politika összes területét átfogóan, a kiemelt ügyek között szerepel mind a Tanács, a Bizottság és EP munkaprogramjában – írta az agromonitor.hu kérdésére küldött válaszában Feldman.

Mint kiemelte, a széles szakmai háttér bevonásával megfogalmazott magyar javaslatok a számunkra legfőbb problémát jelentő közvetlen kifizetéseket, illetve a zöldítésre vonatkozó előírásokat érintik. „Kifejezetten nehezíti a végrehajtást és a zöldítés agrártársadalmi elfogadottságát az a merev megközelítés, amit az egyes ökológiai fókuszterület elemeknél (EFA) alkalmazni vagyunk kénytelenek. Sem a gazdálkodók, sem a természetvédők nem értik, hogy pl. egy összefüggő, akár több száz méter hosszú fás sávban miért nem tekinthető ökológiai jelentőségűnek ugyanazon vegetáció 22 méteres szélességben, mint ami annak tekinthető 8 méteres szélességben” – hozott egy példát a helyettes államtitkár.

Szerinte mindez az mutatja, hogy egyáltalán nem rugalmasak az uniós fogalmi lehatárolások, így azok sok esetben nehezen felelnek meg a hazai sajátosságoknak. Ebben a Bizottságnak nagyobb rugalmasságot kellene adnia a tagállamoknak és belátni, hogy az unió tagállamainak tájképi jellegzetességeit nem lehet egy, konkrét paraméterekkel leszabályozott fogalomba sűríteni – vélte.

Szintén az EFA-szabályozást egyszerűsítendő vagy pontosítani kívánt témái közé tartozik az egyes tájképi elemek úgynevezett „rendelkezésre állása”. Feldman szerint természetesen éltünk az uniós jog adta szubszidiaritási mozgásterünkkel és megalkottuk a legésszerűbb és a gazdálkodók szempontjából is a legegyszerűbb szabályozást anélkül, hogy bármilyen írásos iránymutatást készített volna erre a Bizottság.

Magyarország jelezte, hogy jelentős terhet ró a gazdálkodókra a rövid rotációs idejű energiaültetvények esetén az őshonos fajokra vonatkozó korlátozás, és ennek törlését kértük.

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésénél javaslataink a zöldség-gyümölcs, valamint a szőlő-bor ágazatokat érintik alapvetően. Így például a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek működésére vonatkozó szabályok egyes elemeinek törlésére, vagy módosítására tettünk javaslatot. A kisebb forgalmú szervezetek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében egy meghatározott forgalomig egy a szervezet működtetésére fordítható átalánytámogatást kell bevezetni. Az adminisztratív adatszolgáltatási és jelentési kötelezettségeket ésszerűsíteni és csökkenteni kell. A transznacionális szervezetek esetében elengedhetetlen a felelősségi körök tisztázása a tagállamok között, a hatékony ellenőrzés érdekében. A szőlő-bor ágazatra vonatkozóan a mustjavításról szóló döntés, vagy a termékleírások elfogadásának időkorláthoz kötését említhetnénk.

A vidékfejlesztésnél több tagállammal közösen javasoltuk, hogy a kettős finanszírozás tilalmát egyáltalán ne kelljen alkalmazni azokban az esetekben, amikor a mezőgazdasági szereplő automatikusan mentesül a zöldítés követelményrendszere alól. Az öntözéssel kapcsolatos beruházásokat szabályozó feltételrendszer túl bonyolult, így elengedhetetlen annak egyszerűsítése.

A tárca a javaslatok megfogalmazása során azt vette figyelembe, hogy a gazdák mindennapi életét milyen egyszerűsítések könnyíthetnék meg. Azt is szem előtt tartotta, hogy a már így is jelentős, a gazdákra háruló adminisztratív terhek ne növekedjenek – tette hozzá Feldman. Az egyszerűbb szabályok ezen túlmenően azért is fontosak lennének Magyarország számára, mert hozzájárulhatnak a nagyobb versenyképességhez és növelni tudják a mezőgazdaság, a vidéki területek, valamint a kereskedelem munkahelyteremtő erejét.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...