A magyar mezőgazdaság 2015-ben ugyan nem tudta megismételni a 2014-es év rekordteljesítményét, de a mostoha időjárási körülmények ellenére is kedvező eredményeket tud felmutatni mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az ágazat éves teljesítményét értékelve az MTI-nek.

Az ágazat kibocsátásának csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyű, hanem 10 százalék alatt marad. Így várhatóan a magyar mezőgazdaság kibocsátása 2015-ben 2300 és 2400 milliárd forint között alakul majd, szemben a 2014-es 2450 milliárd forint körülivel. Ennek alapján - az időjárási körülményeket és a nehezedő piaci viszonyokat tekintve - így is jelentős teljesítményt ért el 2015-ben a magyar agrárium. 

Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy a magyar agrárgazdaság kivitele 2015-ben is az előző évekhez hasonlóan 8 milliárd euró körül alakuljon, és aktívuma elérje a 3,0-3,5 milliárd eurót, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság 2015-ös várhatóan pozitív exportegyenlegéhez. A tervezett 3 százalék körüli GDP-növekedéshez a magyar agrárium várhatóan mintegy 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá. 

A miniszter értékelése szerint kiemelkedően alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, és a termelői árak csökkenése ellenére is bővült az állattenyésztés kibocsátása is. Így a kalászos gabonák termésmennyisége eléri vagy jelentősen megközelíti a 2014-es termésmennyiségeket.

Az állattenyésztéssel kapcsolatban megjegyezte: a nehéz piaci helyzetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelő agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. Így az ágazatban nőtt az állomány és a termelés is.

Idén tovább bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is. Az év első három negyedévében mintegy 200 ezer ember dolgozott főállásban az ágazatban. Ez 30 ezer fővel több, mint a 2010-es esztendő azonos időszakában volt. Az árak szintén kedvezően alakultak, mivel azok mérséklően hatottak az agrárollóra. Ez a 2015-ös év első 9 hónapját figyelembe véve 3 százalék volt, míg a múlt év azonos időszakát figyelembe véve ez a mutatószám 3,3 százalékra rúgott.

Az agrártárca vezetője külön is szólt a tej- és a sertéságazat helyzetéről. Jelezte: az uniós mezőgazdasági miniszterek szeptemberben döntöttek arról, hogy a két ágazat gondjainak megoldására 500 millió eurós (mintegy 155 milliárd forintos) intézkedéscsomagot léptetnek életbe. Magyarország úgy döntött, hogy a tejpiaci gondok enyhítése érdekében az uniós forrásból rendelkezésére álló mintegy 2,9 milliárd forintot teljes egészében a tejtermelő gazdák számára biztosítja rendkívüli támogatásként, mivel a nyerstej termelői ára egy év alatt mintegy 25 százalékot csökkent. Kiemelte, hogy a tejválság kialakulásában nagy szerepe van az orosz embargónak, hiszen piacokat vesztettek a termelők. 

A sertéstartókat pedig különböző új pályázati lehetőségekhez juttatva kívánják segíteni. Ebbe a körbe tartozik például az állattartó telepek korszerűsítése vagy az egyéni és az együttműködésben megvalósított beruházások támogatása. Az előbbire mintegy 8,6 milliárd, míg az utóbbiakra együttesen mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. 

A sertéságazat számára jelentős intézkedés lesz a 2016. január elsején életbe lépő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra való csökkentése. A miniszter hozzáfűzte: a kormány már három alkalommal csökkentette az áfa mértékét: először 2014. január elsejétől az élő- és félsertést sorolták az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs alá; majd 2015. január elsejétől az élő és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfa-kulcsa mérséklődött.

A magyar gazdálkodók 2015-ben nyújtottak be először az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformját követően egységes támogatási kérelmet. Így több mint 30-féle agrártámogatást igényelhettek a magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összegben. Ennek előleg-kifizetése már októberben megkezdődött.

Magyarország számára fontos a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentesség – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország ezért is kívánja a szója termőterületét a korábbi 40-45 ezerről 120 ezer hektárra növelni. Mindez az állattenyésztés takarmány-ellátási biztonságát szolgálja, valamint a belföldi előállítású GMO-mentes élelmiszerek körének növelését is lehetővé teszi.

Fazekas Sándor kitért arra, hogy az állami földek most folyó értékesítésével a kormány a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) azt a kérését támogatta, amelyben azt fogalmazták meg, hogy az állam értékesítsen földet a gazdáknak. A Magosz és a NAK szerint ugyanis a családi gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani, fokozni. A miniszter rámutatott ugyanakkor arra, hogy az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet - ezt biztosítják az árverési szabályok -, „olcsón ugyanis nem lehet elkótyavetyélni az állami vagyont”. 
    

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...