A kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) átdolgozott változatát, így mintegy 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználása kaphat zöld jelzést Brüsszelben – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkársága. A pénz 80 százalékát a kis- és közepes agrárvállalkozásoknak szánják.

A benyújtást követő formális bizottsági eljárások maximum 60 napot vehetnek igénybe. Ennek megfelelően a VP jóváhagyása várhatóan már júniusban megtörténik, onnantól kezdve bármelyik jogcím megnyitható – mondta az MTI-nek Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az államtitkár szerint az egyes jogcímek megnyitásához további előkészítő munka szükséges: a pályázat-előkészítő munkacsoportok kidolgozzák az egyes pályázatok részletszabályait, az eljáráshoz szükséges formulákat. Zajlik továbbá az új követelményeknek megfelelő informatikai rendszer kialakítása a pályázatok befogadásához.

A Vidékfejlesztési Program megvalósítására 2020-ig mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. A program legfontosabb fejlesztési céljai közé tartozik a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése a mezőgazdaságban. Különösen fontos ez a munkaigényes ágazatokban, mint az állattenyésztés, a zöldség- és gyümölcstermesztés vagy az élelmiszer-feldolgozás.

A program forrásainak 34 százalékát fordítja a kormány munkahelyteremtő beruházásokra, ennek mintegy a fele – csaknem 200 milliárd forint – az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseit jelenti – hangsúlyozta a szakpolitikus.

A kertészeti ágazat 72 milliárd forintnyi összegben részesül, de az ágazatban dolgozók, gazdálkodók további forrásokat igényelhetnek még az öntözésfejlesztési, az élelmiszeripari és a kockázatmegelőző beruházásokra fordítható források terhére is.

Kis Miklós Zsolt kiemelte: a kormány stratégiai célként kezeli a klímaváltozásra történő felkészülést. Ezért összesen 432 milliárd forinttal ösztönzi a környezetkímélő gazdálkodási módokat, a megújuló energiák használatát, az erdőterületek növelését és a minőségi, fenntartható erdőgazdálkodást.

Emellett a VP a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását helyezi előtérbe, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és a legtöbb embert foglalkoztatják.

A fiatal gazdálkodók kiemelt célcsoportjai az új vidékfejlesztési politikának. Elkülönített forrásokkal, nagyobb támogatási intenzitással és külön tematikus alprogram keretében segíti a képzett, ifjú gazdákat a kormány. Új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására 38 milliárd forintot, ezen felül további 40 milliárd forintot különített el a kabinet a fiatal és képzett agrárszakemberek beruházásainak támogatására.

A Vidékfejlesztési Program elsődleges haszonélvezői a kis- és közepes méretű gazdaságok lesznek, a korábbi gyakorlattal ellentétben a támogatások legalább 80 százaléka kizárólag számukra lesz hozzáférhető – hívta fel a figyelmet az új támogatáspolitikára az államtitkár.

A VP a vidéki térségek fejlesztésére, a helyi gazdaság és a közösségek speciális igényeire reagáló szolgáltatások biztosítására is lehetőséget nyújt. Mindezt a kiegészítő jövedelemszerzési formák és a kis gazdasági szereplők együttműködéseinek ösztönzésével, a helyi közösségi szolgáltatások és infrastruktúrák fenntartható fejlesztésével, valamint a közösségi tervezésen alapuló, LEADER típusú fejlesztésekkel, összesen közel 200 milliárd forintos pályázati forrással kívánja megvalósítani a kormány.

A 2007-2013-as időszakhoz képest jelentős változás az új, egységes rendszerhez illeszkedő, pályázóbarát eljárásrend, az egyszerűsített támogatástípusok bevezetése és az egyszerűsített elbírálás. Jelentős új eleme a vidékfejlesztési programnak, hogy immáron lehetőség lesz a beruházási jellegű pályázatok megvalósításához előleg igénylésére. Ezzel azokat is segíteni tudjuk, akik hitelképesség és kezdőtőke hiányában nem tudtak pályázni a korábbi időszakban - mondta Kis Miklós Zsolt.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...