A kertészeknek kiírt 4,5 milliárd forintos kertészeknek kiírt öntözésfejlesztési támogatás után közel ötvenmilliárd forint kerettel, várhatóan áprilisban jelenik meg a mezőgazdasági területek öntözésfejlesztését célzó pályázat – írja a Magyar Idők.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a 49,5 milliárd forintos keretből olyan vízvisszatartást és belvízgazdálkodást elősegítő tározók kialakítására lehet majd támogatást elnyerni, amelyek száraz időszakban öntözési célokat szolgálnak. Emellett mezőgazdasági utak létrehozására, már meglévő öntözőberendezések víz- és energiatakarékos rekonstrukció­jára, illetve új öntözött területek létesítésére is pályázhatnak a gazdák.

A kertészeti ágazat öntözésfejlesztésére már elérhető 4,5 milliárd forint. Ebből víztározók, öntözővíz-szolgáltató művek kialakítására, valamint az ültetvények víz-, illetve energiatakarékos öntözési technológiáinak létrehozására nyerhetnek támogatást a gazdálkodók. A vízjogiengedély-köteles beruházások esetében csak akkor lehet pályázatot benyújtani, ha megvannak az elvi vízjogi engedélyek. Ugyanakkor a Miniszterelnökség szerint ez nem lassítja a pályázat lebonyolítását, hiszen ha az érintett gazdálkodó minden engedélyezéssel kapcsolatos előírást figyelembe vesz a benyújtandó dokumentumok összeállítása során, az elvi vízjogi engedély beszerzése is időben megtörténhet.

Ráadásul a kormány bürokráciacsökkentő programjának egyik fontos eleme a vízjogi engedélyek megszerzésének egyszerűsítése és gyorsítása – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkársága.

Mivel a terület rendkívül összetett, az öntözésfejlesztési beruházásoknak számos jogszabályi feltétele van. A pályázatok során szem előtt kell tartani a vízkeretirányelv előírásait és a hazai jogszabályokat is. Emellett a vidékfejlesztési támogatásról szóló uniós rendelet is szigorú követelményeket támaszt az öntözésfejlesztési beruházásokkal kapcsolatban, például kötelező vízmegtakarítási százalékot ír elő. Az ilyen korlátozásokra az Európai Bizottsággal kötött alku miatt van szükség. A Vidékfejlesztési program elfogadása előtt ugyanis a legnagyobb vita éppen az öntözésfejlesztés kapcsán alakult ki hazánk és Brüsszel között, utóbbi ugyanis ezeket nem kívánta támogatni – jelezte a tárca. Az ország mezőgazdasági területéből közel 1,5 millió hektár aszályérzékeny, ebből jelenleg alig 250-300 ezer hektár alkalmas az öntözésre, ám e területnek is csupán harmadát, vagyis a megművelt föld mintegy öt százalékát öntözik. Azon túl, hogy a locsolt területek nagysága jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben, a meglévő öntözőrendszerek többsége is elavult. A rövidesen megjelenő pályázatok ezért az ország hatékony öntözési rendszerének kiépítését, a meglévő öntözőberendezések erőforrás-hatékonyságának javítását és az öntözött területek növelését célozzák. Az, hogy végül mekkora területen sikerül megvalósítani az öntözést, a Miniszterelnökség szerint elsősorban a gazdák szándékaitól és beruházási kedvétől függ. Biztató jelnek nevezte, hogy a felmérések szerint a termelők mintegy egyharmada tervez valamilyen öntözéssel kapcsolatos beruházást.

A 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési programból összesen 54 milliárd forintot költhet el hazánk az öntözött területek nagyságának növelésére. Ezt az összeget egészítik ki a Környezet és energiahatékonyság operatív program (KEHOP) felhívásai. A VP keretéből a mezőgazdasági üzemen belüli beruházásokra adhatnak támogatást, állami kezelésben lévő vízi létesítmények fejlesztéseire a KEHOP-ból lehet forrást lehívni.


Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...