A Földművelésügyi Minisztérium (FM), és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közösen dolgozik egy jégvédelmi rendszer kiépítésén, amely 2017 januárjában állhat munkába. A rendszer kiépítése és működtetése is milliárdos tétel, és mindkét esetben szükség lesz a gazdák együttműködésére és – differenciált – hozzájárulására is, de a szakértők szerint a megmentett termés értékéhez képest az anyagi teher elenyésző lesz.

A május végi felhőszakadás és jégeső több tucat csökölyi gazda epertermését verte el, ami a megélhetésüket jelentette volna – számolt be az M1 Magyar Gazda című műsora. Az FM ezért nagyobb figyelmet fordít a természeti károk enyhítésére, vagy éppen kiküszöbölésére. A mezőgazdasági biztosítások megkötéséhez hárommilliárd forint költségvetési támogatást nyújt, június negyedikétől pedig elérhető az az elektronikus felület, amelyen keresztül a vis maior bejelentéseket tehetik meg a károsult gazdák. Vis maior, azaz elháríthatatlan eseménynek számít, a többi között, a belvíz, az állatbetegség és a jégkár. Utóbbit egy országos rendszerrel védenék ki. Czerván György államtitkár a műsorban elmondta: a szaktárca az agrárkamarával közösen dolgozik annak kiépítésén, és úgy tervezi, 2017. január 1-jétől már munkába állhat a talajgenerátoros rendszer, amely segíthet elkerülni az olyan problémákat, mint most május 25-én, amikor huszonegynéhány szabolcs-szatmári településen ripityára vert mindent a jég.

A jégkárelhárító-rendszer kiépítése, országos lefedettsége komoly erőpróba, és talán kézenfekvő, hogy ez a kamara feladata, ezért a NAK mind erőforrásból, mind munkaidőben igyekszik is erre megfelelő hangsúlyt helyezni – hangsúlyozta Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke. A munka a tervezés szakaszában van, de igyekeznek majd úgy alakítani, hogy uniós források bevonásával tudják a rendszert kiépíteni, és ha működőképes lesz, a teljes országot lefedi, akkor elmondhatjuk, hogy jégkár szempontjából meglehetősen biztos országban élünk – tette hozzá a NAK első embere.

 A tervek szerint a rendszer működtetésében kötelező módon kell majd részt vennie mindenkinek. Pénzről egyelőre korai beszélni, de ahhoz a termelési mértékhez képest, amely így megmenthető lesz, biztosan töredékösszegről van szó. A rendszer hasonlóan működhet majd, mint a kárenyhítés esetében: várhatóan minden termelőnek kell fizetni, és az állam is hozzátesz ugyanennyit. Így várható, hogy a jégveréstől nem kell majd tartaniuk a gazdáknak, de legalábbis nem olyan mértékben, ahogy most előfordulhat az ország bármely részén.

A szélsőséges időjárás elleni védekezés mindenkinek érdeke, egyelőre azonban még nem tudni, milyen formában kell majd a jégkár-elhárítási hozzájárulást megfizetni. Győrffy mindenesetre úgy vélte, annak nem a kamarai tagdíjban kell megjelennie, hisz az a normális, ha mindenki attól függően járul hozzá a rendszer működéséhez, hogy mivel foglalkozik, ahogyan például a kárenyhítési rendszerben is különbség van például a kertészetek és a szántóföldi kultúrák között. Az országos jégkár-elhárító rendszer kiépítése már a Vidékfejlesztési Programban is szerepel, amelyet még ebben a hónapban elfogadhatnak.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...