Éleződik a konfliktus az egymás után alakuló szociális szövetkezetek és a gyakorló őstermelők között. Előbbiek – mivel nem érzékenyek a piaci folyamatokra – komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági kistermelők megélhetését.

Az elmúlt ősszel már tömegével jelentek meg a piacokon, de más értékesítési pontokon is – például hivatalokban, a közétkeztetésben részt vállaló intézményeknél, éttermeknél, felvásárlóknál – a megyében folyamatosan gyarapodó számú szociális szövetkezetek az általuk termelt zöldség- és gyümölcsfélékkel. Az áru legtöbbször nyomott áron érkezett, de olyanról is hallottak már, hogy ingyen adták át a felhasználóknak, csak ne legyen további gond vele – írja a bama.hu.

„Meggyőződésem, hogy a jelenséget az uniós támogatással ilyen módon létrehozott munkahelyek gerjesztik” – mondta el véleményét a helyzet kapcsán Német István őstermelő. Szerinte a programok keretében olyan emberek kapcsolódnak bele az árutermelésbe, akik nem is értenek hozzá, a bérük szempontjából lényegében mindegy, hogy hogyan sikerül a termőév, de az is, hogy végül mennyiért értékesítik a termést. A közmunkásoknak járó pénzüket így is-úgy is megkapják.

A kistermelő álláspontja szerint ugyanakkor azok az emberek, akik számára a föld művelése, a termés gondozása a megélhetést jelenti, nem engedhetik meg maguknak sem a hozzá nem értést, sem pedig azt, hogy a piacinál alacsonyabb áron értékesítsék portékájukat.

Egy másik őstermelő elmondta, olyan esettel is találkozott, hogy korábban bejáratott értékesítési csatornáját azért vesztette el, mert egy szövetkezet beelőzve ingyen adott át három mázsa zöldbabot – mondván, vadkár címén már úgyis hozzájutottak a pénzükhöz. Az őstermelőknek így nem marad más, mint a piacokon versenyezni a nagybani árutermelők dömpingtermésével. A siker érdekében többen specializálódnak, biotermelésre térnek át.

A szociális szövetkezetek működését az az elv szorgalmazza, hogy kereteik között a közmunkások értelmes termelő tevékenységet, értékteremtést folytathatnak. A programok keretében csökkenthető a települések munkanélkülisége, ráadásul a 100 százalékos támogatottság miatt ez az önkormányzatnak nem kerül pénzébe. Az érintettek elmondása szerint a kialakult gyakorlat az, hogy egy-egy évben kilenc hónapra veszik fel a programba az embereket, mert az utána következő három hónap munkanélküli ellátás azt jelenti, hogy a következő esztendőben újra jár a támogatás.

A közmunkásokkal szemben az őstermelők, kistermelők saját pénzüket, saját munkájukat teszik kockára minden egyes termőévben. Számukra az egyetlen kedvezményt a 600 ezer forintig tartó adómentesség jelenti, e fölött az összeg fölött nekik is adózniuk kell. A termelők ráadásul ki vannak téve az időjárás kockázatának, szembe kell nézniük a piacon jelentkező folyamatokkal, mint például a dömpingár, árutöbblet. A gyakorlat szerint nagyon sok baranyai őstermelő alacsony nyugdíja miatt végzi ezt a munkát, vagy éppen azért, mert nem jogosult semmiféle állami ellátásra.

A két termelőcsoport között éleződő konfliktus ezekben a napokban az új termőszezon indítása miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet. A zöldség- és gyümölcstermelő kertművelőknek ugyanis ezekben a napokban már nemcsak eldönteniük kell, hogy mi kerül idén a földbe, hanem a palántaneveléssel, a magok kiszórásával már a tettek mezejére is kell lépniük. Az őstermelőknek ráadásul ezekben a napokban egy fontos adminisztrációs kötelezettségük is van, március 21-ig kell megújítaniuk az értékesítésre jogosító igazolványaikat az agrárkamara falugazdászainál.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...